A FOSDEM 2026-os brüsszeli rendezvényén Samuel Thibault a GNU Hurd aktuális állapotáról számolt be a „Microkernel and Component-Based OS” című előadásában. A prezentáció a korábbi évekhez képest derűlátóbb volt: lassan de biztosan javul a hardvertámogatás, és egyre több szoftvert sikerül átportolni a GNU/Hurd rendszerre. A Linuxhoz képest még mindig jelentős ugyan a lemaradás, de Thibault szerint a NetBSD rump rétege látványosan javítja a driver támogatást, és az SMP terén is történt előrelépés, ami legalább a párhuzamos fordítást reálisabbá teszi.
Tartalomjegyzék
A 64 bites port már lényegében elkészült
Thibault szerint a x86_64 port lényegében elkészült, amiben fontos lépés volt a MIG RPC réteg rendbetétele. A prezentáció alapján következő irányként már az AArch64 támogatás lehetősége is felmerült, ami hosszabb távon tovább bővítheti a Hurd mozgásterét. A 64 bites átállás azért volt elengedhetetlen, mert a mai szoftverek túlnyomó része eleve erre a környezetre épít.
A Rust ökoszisztéma Hurd-támogatása azért lett meghatározó, mert egyre több csomag már a fordítás során is Rustot igényel, így nélküle ezek a szoftverek nem építhetők Hurdre. Thibault szerint a Debian GNU/Hurd x86_64 port építésénél a crossbuild, a rebootstrapping és a build profile-ok együtt adták azt a keretet, amellyel nagy csomagmennyiséget is következetesen és reprodukálhatóan lehetett lefordítani, majd összeállítani. Ez a Hurdot alkalmasabbá teszi szélesebb körű tesztelésre, és a külső közreműködők számára is tisztább belépési pontokat ad a csomagolási és hibajavítási munkákhoz.
A Debian-csomagok háromnegyede már GNU Hurdon is fordítható
Thibault szerint ma már jól mérhető az előrelépés: a Debian csomagarchívumának nagyjából háromnegyede, vagyis körülbelül 75 százaléka lefordul a rendszerre, és ebbe nem csak az alapcsomagok tartoznak, hanem az asztali környezetek is. A Debian GNU Hurd továbbra is nem hivatalos portnak minősül, de mellette már megjelent a Guix/Hurd és az Alpine/Hurd is, a prezentáció alapján pedig az Arch Linux csapatánál is folynak kísérletek, főként tesztelési céllal. Az összkép alapján a projekt közel jár ahhoz, hogy használható rendszerként lehessen rá tekinteni, de ehhez további közösségi hozzájárulásokra lesz szükség.
Az előadás anyagai a FOSDEM oldalán elérhetők el.
