Egy új kísérleti projekt a FreeBSD bináris kompatibilitását próbálja elhozni Linuxra. A BSDun nevű kernelmodul célja, hogy a Linux rendszerek módosítás nélküli FreeBSD ELF futtatható állományokat is képesek legyenek elindítani, FreeBSD felhasználói környezettel és részleges rendszerhívás-fordítással.
Megjelent a QSOE 0.1, egy kísérleti, nyílt forráskódú operációs rendszer első nyilvános kiadása, amely a QNX Neutrino felépítéséből merít. A fejlesztők a rendszert 64 bites RISC-V hardverekhez készítik, elsősorban operációsrendszer-fejlesztők és beágyazott rendszerekkel foglalkozó szakemberek számára.
Kisebb csúszással, de végre megjelent a FreeBSD 15.1, amely a Unix-szerű BSD disztribució legújabb stabil verziója. A 15.1-RELEASE frissített userland csomagokat, jobb C23 szabvány támogatást, frissített OpenZFS fájlrendszer illesztőprogramot, NVMe-illesztőprogram-fejlesztéseket és újabb hardvertámogatási elemeket tartalmaz. A kiadásból kikerült az Oracle Cloud Infrastructure támogatása, és a DTrace 32 bites PowerPC és PowerPC64LE platformokon elérhetővé vált.
A Linux kernelben maradt régi, alig használt kódrészek sorsa ismét napirendre került, ezúttal az SGI IRIX operációs rendszerből származó EFS fájlrendszer-meghajtó miatt. Az ügyet egy új karbantartói ajánlat tette aktuálissá, ám egy másik javaslat felvetette az eltávolítás lehetőségét is, mivel a karbantartásra jelentkező fejlesztő saját bevallása szerint nem használ EFS fájlrendszert, és eddig csak egyszerű fordítási javításokat küldött be a meghajtóhoz.
A FreeBSD 15.1 kiadása a tervezettnél később érkezik, mivel a fejlesztők újabb kiadásra jelölt verziót kellett hogy kiadjanak egy kritikus x86-os hiba javítása miatt. A stabil FreeBSD 15.1 eredetileg június elején jelent volna meg, /de a második RC már egy héttel kitolta a menetrendet, a napokban megjelent RC3 pedig további halasztást tett szükségessé.
Megjelent az OpenBSD 7.9, amely a projekt hatvanadik kiadásaként a kernel, az illesztőprogramok, a vezeték nélküli hálózatok, a virtualizáció és a telepítő működését is továbbfejleszti. Az új verzió több architektúrán bővíti a támogatott hardverek listáját, hordozható eszközökön késleltetett hibernálást hoz, vmd virtuális gépekben lehetővé teszi a sysupgrade használatát, valamint újabb hálózati, Wi-Fi- és grafikus illesztőprogramok érkeznek.
Megjelent a GNU Coreutils 9.11 stabil kiadása, amely a Linux és más Unix-szerű rendszerek egyik legalapvetőbb parancssori eszközkészletének új verziója. Az új kiadás több széles körben használt segédprogramnál is érdemi sebességnövekedést hoz, emellett rendez néhány régebbi hiányosságot a többbájtos karakterek kezelése és a különböző Unix-változatok közti kompatibilitás kapcsán.
A Gentoo közössége április elsején bejelentette, hogy elkészült a projekt GNU/Hurd kernelre épülő első kiadása. A rendszer egyelőre erősen kísérleti állapotban van, de már most kipróbálható egy előre összeállított lemezképpel, amely QEMU alatt viszonylag könnyen elindítható.
Négy évvel az első Solaris CBE bejelentése után az Oracle újra frissítette a Solaris 11.4 Common Build Environment változatát, vagyis azt a kiadást, amelyet ingyenesen tesz elérhetővé az open source közösség illetve fejlesztők részére, valamint nem produktív célú felhasználásra. Az új Solaris CBE 2026-os kiadás célja, hogy közelebb hozza a fejlesztők számára azokat a frissebb Solaris 11.4 fejlesztéseket, amelyek a fizető Oracle-ügyfelek számára már elérhetők. A vállalat ezzel azt üzeni, hogy a Solaris továbbra is versenyben van a piacon aktívan karbantartott platformként, amelynek jövőjét legalább 2037-ig biztosítottnak tekinti.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Colorado államban a törvényhozásban benyújtásra került egy törvényjavaslat, amely a számítógépes eszközök felhasználóinak életkori besorolását az operációs rendszerek szintjén szabályozná. Bár a törvénytervezetet Demokrata párti képviselők nyújtották be, a törvénynek már Republikánus támogatói is vannak. Későbbi sajtó tudósításokból azonban kiderült, hogy a törvénytervezet nem egyedülálló: Kalifornia állam törvényhozása már korábban elfogadta az úgynevezett Digital Age Assurance Act néven ismert, AB-1043-as számon nyilvántartott törvényjavaslatot, amely jelen állás szerint 2027.01.01-től lépne hatályba.
