Megjelent a GNU Coreutils 9.12, amely több teljesítményjavító fejlesztést, új parancsopciókat és hibajavításokat tartalmaz. Ezen túl több gyakran használt segédprogram is érezhetően gyorsabb lett az új kiadásban.
Megjelent a GNU Binutils 2.47, amely új RISC-V utasításkészlet-bővítésekkel, továbbfejlesztett assembler- és linkerfunkciókkal, valamint reprodukálható módon előállított forrásarchívumokkal frissíti a GNU fejlesztői eszközkészletét. A kiadás emellett több architektúrát érintő hibajavításokat és pontosabb diagnosztikai lehetőségeket tartalmaz.
Megjelent a GNU Nano 9.0, amely átdolgozott vízszintes görgetéssel érkezett. Az új verzióban a szerkesztő a kurzor jobb szélső pozíciójához igazodva már nem darabosan lépteti a megjelenített részt, hanem csak annyival tolja arrébb a nézetet, amennyi a kurzor folyamatos követéséhez szükséges. A korábbi működés ugyanakkor továbbra is választható maradt egy külön beállítással.
A Gentoo közössége április elsején bejelentette, hogy elkészült a projekt GNU/Hurd kernelre épülő első kiadása. A rendszer egyelőre erősen kísérleti állapotban van, de már most kipróbálható egy előre összeállított lemezképpel, amely QEMU alatt viszonylag könnyen elindítható.
A GNU projekt saját fejlesztésű kísérleti, Mach kernelre épülő operációs rendszere új mérföldkövet ért el 2026. március 1-jén: a GNU Guix Hurd immár natív 64 bites formában is elérhető, ami a GNU Guix eszközein keresztül x86_64 gépeken is kipróbálható. A Hurd hosszú időn át gyakorlatilag a 32 bites x86 vonalhoz volt kötve, ami modern hardveres környezetben szűk mozgásteret adott a teszteléshez és fejlesztéshez.
A GNU projekt kiadta a Coreutils 9.10-et, amely a Linux és más Unix-szerű rendszerek alapvető parancsainak gyűjteménye. Ez a csomag adja a mindennapi fájlkezelés, a shellalapú munkafolyamatok és a szövegfeldolgozás legfontosabb eszközeit, ezért a mostani frissítés elsősorban a stabilabb, kiszámíthatóbb működésre és a megbízhatóság javítására koncentrál.
A GNU C Library, fejlesztőgárdája elérte annak a nagyszabású tervnek a következő lépcsőfokát, amely a projekt core szolgáltatásait a Sourceware.org infrastruktúrájáról a Linux Foundation égisze alatt futó Core Toolchain Infrastructure (CTI) környezetébe költöztetné. A bejelentés szerint a cél az, hogy a glibc és tágabb értelemben a GNU toolchain fejlesztése a jelenlegi és jövőbeli igényekhez jobban illeszkedő, biztonságosabb, robusztusabb és hosszabb távon is fenntartható infrastruktúrára támaszkodhasson. A kezdeményezés mögött az a felismerés áll, hogy a globálisan elérhető, nagy rendelkezésre állású szolgáltatások és a modern fejlesztési workflow-k már olyan kiberbiztonsági és üzemeltetési követelményeket jelentenek, amelyeket célszerű intézményesített, iparági léptékben is bevált infrastruktúrával kiszolgálni.
Több mint két év után érkezett meg a GRUB 2.14, ami szinte minden Linux és Unix-szerű rendszer indításáért felelős egyik legalapvetőbb szoftver. Bár rengeteg helyen még a 2.12-es verzió fut, az Arch és az Ubuntu már egy ideje az új ágat használja. A projekt továbbra is az Erich Stefan Boleyn által lerakott alapokra épít, de mostanra végleg kikerült belőle a mára teljesen elavult „Legacy” kód.
Elérhetővé vált a GNU Wget 2.2.1 stabil változata, amely új funkciókkal és stabilabb belső működéssel frissíti fel a kedvelt segédprogramot. Az aktuális verzió egyik legfontosabb előrelépése a fokozott UNIX-kompatibilitás és a fájlok időbélyegének precízebb kezelése, ami még megbízhatóbbá teszi a napi használatot.
A GNU Coreutils 9.9, amelyet 2025. november 10-én adtak ki, egy stabil kiadás, amely elsősorban a korábbi verziók hibáinak javítására és a rendszereszközök megbízhatóságának növelésére fókuszál. A fejlesztők 106 commitot hajtottak végre a 9.8-as verzió óta eltelt hét hét alatt, tíz közreműködő munkájának köszönhetően. A kiadás számos alapvető parancssori eszközt érint, például a cp, cksum és numfmt parancsokat, amelyeknél olyan problémákat orvosoltak, mint a nagy bemenetek hibás kezelése vagy a teljesítmény visszaesése. Például a basenc –base58 mostantól helyesen működik 15,5 MB feletti bemenetekkel, a cksum –check opció pedig támogatja a base64 kódolású bemeneteket címkézetlen formátumban, így elkerülhetőek a korábbi formátumhibák.
