A retro számítógépek rajongóinak nagy örömére, több mint harminc évvel a Commodore Amiga 4000 megjelenése után végre elkészült a Mediator 4000 PCI hídhoz készült Linux-meghajtó. A friss, 5 pontból álló fejlesztés, amelyet Daniel Palmer küldött be az upstream Linux kernelhez felülvizsgálatra, lehetővé teszi, hogy az 1990-es évek elejének ikonikus Amiga 4000 számítógépe PCI kártyákat használjon a Linux m68k architektúrára épülő rendszerekben. Az eredetileg Motorola processzorral, PATA-alapú adattárolóval és legfeljebb 18 MB RAM-mal szerelt Amiga 4000 a maga idejében csúcskategóriás személyi számítógép volt, amelyet később olyan bővítőkártyák tettek időtállóbbá, mint az Elbox által gyártott Mediator PCI 4000, amely öt darab, 33 MHz-es PCI 2.1 kompatibilis bővítőhelyet biztosít.
Tartalomjegyzék
A Mediator 4000 PCI híd Linuxos életre keltése
A Daniel Palmer által készített patch sorozat öt különálló változtatást tartalmaz, amelyek célja a Mediator 4000 Zorro–PCI híd támogatásának hozzáadása a Linux kernelhez. Ez magában foglalja az Amiga hardver IRQ-kezelésének bővítését, a PCI I/O tartomány módosítását, valamint egy teljesen új meghajtó bevezetését a PCI vezérlő alrendszerben. A fejlesztés egyik különlegessége, hogy a Mediator 4000 nem képes közvetlen DMA műveletekre a rendszer memóriája és a PCI-kártyák között, csupán a kártyák egymás közti adatátvitelére.
Az AmigaOS alatt ezt egy „bounce buffer” segítségével oldották meg, amely a videokártya memóriáját használta köztes tárként, ám ennek Linux alatti megvalósítása egyelőre nyitott kérdés. Palmer kísérletei eddig egy olyan hálózati kártyával voltak sikeresek, amely nem igényel DMA-t, viszont a Voodoo 3000 és Radeon 9250 grafikus kártyák működésre bírása továbbra is kihívást jelent a platformon.
Nem mindennapi kernel patch
A fejlesztés nemcsak technikai bravúr, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír: ritkán fordul elő, hogy egy több mint 30 éves rendszerre új PCI illesztőprogram készüljön a modern Linux kernelhez. Az Amiga 4000 rajongói közösség évtizedek óta próbálja életben tartani a rendszert új hardverbővítésekkel, és ez a kezdeményezés új távlatokat nyit a retroszámítógépek Linuxos felhasználása előtt. Ha a patch-sorozat bekerül a mainline kernelbe, az Amiga 4000 gépek ismét képesek lehetnek PCI hálózati, hang- vagy akár grafikus kártyák használatára egy teljesen nyílt forráskódú operációs rendszer alatt – mindezt az m68k architektúra szellemiségét megőrizve.
