Gary Kildall neve a személyi számítógépek hőskorában fontos szerepet játszott, még ha a szélesebb közönség számára kevésbé ismert is, mint néhány kortársáé. Ő volt a CP/M operációs rendszer megalkotója, amely a korai mikrokomputerek egyik legsikeresebb szoftverének számított, és alapítója a Digital Research Inc. vállalatnak. Pályáját gyakran övezi az IBM-mel való 1980-as, balul sikerült tárgyalás legendája: a CP/M licencéről nem sikerült megegyezniük, így a cég végül a Microsoft PC-DOS (MS-DOS) rendszerét választotta. Sokan a PC-DOS-t a CP/M utánzatának tekintik, ezért nevezték Kildallt „az embernek, aki Bill Gates lehetett volna”. A történetben sok az utólagos árnyalás és cáfolat, ám abban nincs vita, hogy Kildall a személyi számítástechnika úttörője volt. A PingvinBázis blog 4. számában áttekintjük életútját, szakmai eredményeit, technológiai hatását, valamint azt, hogyan szorult háttérbe a PC-iparban élete későbbi szakaszában.
Tartalomjegyzék
Korai élete és tanulmányai
Gary Arlen Kildall 1942. május 19-én született Seattle városában, Washington államban. Fiatalon matematikatanárnak készült és a helyi Washington Állami Egyetemen folytatta tanulmányait. Itt szerezte meg matematikából az alap- és mesterfokozatot, majd számítástudományból a doktori címet 1972-ben. (Egyes források matematikai-logikai irányultságú PhD-t említenek, mások kifejezetten számítástudományt.) Egyetemi évei alatt egyre jobban magával ragadta a számítástechnika világa, az éjszakáit programozással töltötte az egyetem nagyszámítógépén. A vietnámi háború idején sorkatonai behívója elől úgy menekült meg, hogy a Monterey-i Haditengerészeti Posztgraduális Iskolában (Naval Postgraduate School) vállalt oktatói állást, ahol informatikát tanított.
Monterey földrajzi közelsége a Szilícium-völgyhöz és Gary Kildall tudományos érdeklődése hamar összeértek. 1971-ben adta ki az Intel az első kereskedelmi forgalomban kapható mikroprocesszort, a 4 bites Intel 4004-et. Kildallt lenyűgözték az új chipek, és hamarosan tanácsadói kapcsolatba került az Intellel.
Bár egyes visszaemlékezések szerint saját pénzén is próbált hozzáférni a korai processzorokhoz, a szakirodalom inkább azt hangsúlyozza, hogy az Intel fejlesztéseihez közvetlen együttműködés révén jutott közel. 1972-ben megszerezte PhD fokozatát, és visszatért a haditengerészeti iskolához tanítani. Ekkoriban publikált egy úttörő tanulmányt „A Unified Approach to Global Program Optimization” címmel az adatfolyam-analízisről is, amely fontos alapot adott a fordítóprogramok optimalizációjához. (Bár az adatfolyam-analízis nem kizárólag az ő találmánya, a formalizálásban kiemelt szerepe volt.)
A haditengerészetnél eltöltött évek után Gary Kildall folytatta az együttműködést az Intellel. Hozzáférést kapott az Intel új 8 bites mikroprocesszoraihoz, a 8008-as és 8080-as chipekhez, és 1973-ra megalkotta PL/M néven a mikroprocesszorok első magas szintű programozási nyelvét. Ugyanebben az évben – a floppy lemezes tárolók iránti érdeklődéstől vezérelve – megírta a CP/M operációs rendszer első változatát is.
Ez lehetővé tette, hogy az Intel 8080 mikroprocesszor közvetlenül vezérelhessen egy floppy-meghajtót. Az Intel akkoriban inkább a PL/M nyelvet tekintette üzletileg értékesnek, így a CP/M iránt nem mutatott komoly érdeklődést, ami később Kildall számára szabadságot adott a rendszer önálló hasznosítására.
Szakmai tündöklése – a CP/M és a mikroszámítógép-forradalom
Gary Kildall hamar felismerte, hogy a CP/M több mint kísérleti rendszer: igazi áttörést jelenthet a mikrokomputerek világában. 1974-ben feleségével, Dorothy McEwen Kildall-al megalapította az Intergalactic Digital Research nevű vállalkozást, amelyet rövidesen Digital Research Inc. (DRI) névre kereszteltek át. A cég fő célja a CP/M fejlesztése és forgalmazása volt, amelyet eleinte hobbi számítógépes magazinok apróhirdetéseiben kínáltak a lelkes amatőröknek. A kezdeti időszakban a forgalmazás még lassan indult, de a mikrokomputerek rohamos terjedése hamarosan hatalmas lendületet adott a rendszernek.
Az áttörést 1975-ben a MITS Altair 8800 és annak klónjai hozták meg. Az IMSAI 8080 – az Altair egyik legismertebb változata – licencelte a CP/M-et, és ezzel elindult az a folyamat, amelynek során a rendszer széles körben elterjedt. Egyre több gyártó ismerte fel a CP/M előnyeit, és rövid idő alatt kvázi szabvánnyá vált a különféle 8080 és Z80 alapú gépek világában. A korai szoftverfejlesztők – szövegszerkesztőktől adatbáziskezelőkig – szinte mind CP/M-re írták első alkalmazásaikat, ami tovább erősítette a rendszer köré épülő ökoszisztémát.
A sokféle hardverplatform azonban komoly kihívást jelentett: a CP/M-nek kompatibilisnek kellett lennie különféle gépekkel anélkül, hogy minden alkalommal át kellett volna írni az egész rendszert. Kildall erre a problémára vezette be a BIOS (Basic Input/Output System) fogalmát. Ez egy hardverspecifikus réteg volt, amelyet a gép gyártója alakíthatott ki, míg az operációs rendszer magja változatlan maradt. Bár alacsony szintű absztrakciók korábban is léteztek, Kildall tette ipari szabvánnyá a BIOS-t a mikroszámítógépek világában. Ez a koncepció teremtette meg az első valóban nyílt architektúra alapját: a CP/M így szinte minden 8080/Z80-as mikrogépen néhány napos adaptálás után futtathatóvá vált.
A CP/M a hetvenes évek végére a mikrokomputerek de facto operációs rendszerévé nőtte ki magát. Százezrek használták világszerte, és 1981-re már több ezer számítógépmodell futtatta. A Digital Research éves bevétele több millió dollárra rúgott, Gary Kildall pedig a korszak szoftveriparának elismert alakja lett. A CP/M uralkodó pozícióját azonban hamarosan próbára tette a piac legnagyobb szereplőjének megjelenése.
1980-ban az IBM saját személyi számítógépének fejlesztésébe kezdett, és operációs rendszer után kutatva felkereste a Digital Research-t. A tárgyalások részleteiről máig ellentmondásos beszámolók keringenek. A közkeletű történet szerint Kildall éppen repülni ment (Szenvedélyes hobbipilóta volt), amikor az IBM emberei megérkeztek, és felesége, Dorothy fogadta őket. Mivel nem írta alá a szigorú titoktartási megállapodást férje távollétében, a megbeszélés meghiúsult. Mire Kildall visszatért, az IBM küldöttsége már távozott, egyes források szerint Gates felé, mások szerint Gary Kildall még aznap délután próbálta menteni a helyzetet. Kildall később azt is állította, hogy aznap este ugyanazon a repülőjáraton utazott az IBM embereivel, és „kézfogásos megállapodást” kötött velük, amit azonban soha senki más nem erősített meg.
A bizonytalan tárgyalások után az IBM Gateshez fordult. A Microsoftnak ekkor még nem volt saját lemezkezelő operációs rendszere, így Gates licencelte a Seattle Computer Products 86-DOS nevű rendszerét, majd később meg is vásárolta azt. Az átalakított változat IBM PC-DOS 1.0 néven 1981-ben az IBM PC-hez mellékelve jelent meg. Kildall kezébe került a DOS egyik példánya, és észrevette, hogy a rendszerhívások szokatlanul nagy hasonlóságot mutatnak a CP/M-éval. Bár nem szó szerinti kódlopásról volt szó, a kompatibilitás nyilvánvalóan tudatos volt: így a CP/M-re írt szoftverek viszonylag könnyen átvihetők voltak az új rendszerre. A szerzői jogi helyzet ekkoriban még bizonytalan volt, ezért Kildall végül nem indított pert, noha többször hangoztatta, hogy munkáját plagizálták.
Az IBM kompromisszumos megoldást ajánlott: a CP/M-86 is elérhető lesz a PC-hez opcionális rendszerként. Csakhogy a piaci helyzet drámai különbségeket teremtett. A PC-DOS mindössze 40 dollárba került, míg a CP/M-86-ot 240 dolláros áron kínálták. A vásárlók döntése egyértelmű volt, és rövid idő alatt a DOS köré épült az egész PC-szoftverpiac.
A kimenetel súlyos csapást mért a Digital Researchre. Gates a sajtóban úgy nyilatkozott, hogy Kildall hibája volt a kudarc, mert nem kezelte kellő komolysággal az IBM-tárgyalást. Kildall viszont visszautasította ezt a narratívát: az IBM árpolitikáját nevezte tisztességtelennek, és nyíltan állította, hogy a DOS „színtiszta lopás”. A valóság minden bizonnyal összetettebb: az IBM hivatalosan mindig tagadta a plagizálást, és kevés konkrét részletet árult el. Abban azonban minden forrás egyetért, hogy az IBM-megállapodás meghiúsulása fordulópontot jelentett. A CP/M hegemóniája megingott, és a Microsoft rendszere vette át a vezető szerepet a PC-piacon, miközben Kildall és cége fokozatosan háttérbe szorult.
Háttérbe szorulása és későbbi élete
Az IBM-PC piac elvesztése után a Digital Research helyzete fokozatosan romlott. A CP/M-86 sikertelensége és a Microsoft DOS rendszerének gyors térnyerése miatt a cég egyre nehezebben tudott lépést tartani az iparág változásaival. A befektetők nyomására Kildall kénytelen volt tapasztalt üzletembereket bevonni a vezetésbe, ami csökkentette saját befolyását a vállalat irányításában. Ennek ellenére továbbra is aktívan dolgozott új technológiákon. Már 1979-ben megszületett a CP/M többfelhasználós, többfeladatos változata MP/M néven – Tom Rolander vezetésével –, amely a kisvállalati környezetekben kínált alternatívát. Kildall emellett a Logo nyelv implementációján is dolgozott, amelyet a BASIC kifinomultabb oktatási utódjának szánt. Bár a Logo némi sikert aratott az iskolákban, a BASIC dominanciáját nem tudta megtörni.
1983-ban Gary Kildall új területen is kipróbálta magát. Társműsorvezetője lett a PBS közszolgálati televízió Computer Chronicles című magazinműsorának, ahol Stewart Cheifet oldalán több mint hét évadon át ismertette a személyi számítógépek legfrissebb újdonságait és trendjeit. A műsorban közérthetően mutatták be a nézőknek a gyorsan fejlődő technológiai világot, és ezzel Kildall hozzájárult a számítástechnika szélesebb körű megismertetéséhez. A tv magazinműsor ma is megtekinthető, érdekes kordokumentumként őrizve az 1980-as évek informatikai forradalmát.
Közben a Digital Research próbálta tartani a lépést a PC-piacon. 1985-ben, amikor az Apple grafikus rendszerei már nagy figyelmet kaptak, a DRI kiadta a Graphics Environment Manager (GEM) nevű grafikus környezetet IBM PC-kompatibilis gépekre. A GEM az elsők között kínált ikonokkal és ablakokkal működő kezelőfelületet PC-n, és az Atari ST számítógépeken is alapértelmezett rendszerként szolgált. Sikere azonban korlátozott maradt: egyrészt az Apple jogi támadást indított a felület hasonlósága miatt, másrészt a Microsoft Windows lassan, de biztosan elindult a piaci térnyerés felé. Ugyanebben az évben Kildall lemondott a Digital Research vezérigazgatói posztjáról, bár az igazgatótanácsban még megtartotta helyét.
A cég utolsó nagy dobása a DR-DOS volt a nyolcvanas évek végén. Ez egy DOS-kompatibilis rendszer volt, amely számos olyan funkciót kínált – fejlettebb memóriakezelést, beépített segédprogramokat –, amelyek akkoriban megelőzték az MS-DOS lehetőségeit. Bár technológiailag versenyképes volt, a Microsoft piaci befolyásával szemben nem tudott hosszú távon fennmaradni. 1991-ben a Digital Research céget felvásárolta a Novell, mely tranzakció több millió dolláros bevételt hozott Kildallnak. Anyagilag tehát sikeresen zárta le a korszakot, de szakmailag ez a lépés végleg elszakította őt a mikroszámítógépes operációs rendszerek piacától.
Már korábban, 1985-ben Gary Kildall Tom Rolanderrel közösen megalapította a KnowledgeSet nevű céget, amely 1986-ban piacra dobta az első CD-ROM alapú multimédiás enciklopédiát, a Grolier Electronic Encyclopedia-t – évekkel megelőzve a Microsoft Encarta megjelenését. Ez is mutatja, hogy Kildall továbbra is előrelátó innovátorként gondolkodott. A Novell-ügylet után Texasba, Austinba költözött, ahol újabb vállalkozásokba kezdett. Későbbi projektje, a Prometheus Light and Sound az „Intelliphone” koncepcióval próbálta összekötni a vezetékes és mobiltelefon-hálózatokat az internet korai szakaszában, ám ez a kezdeményezés már nem aratott komoly piaci sikert.
Az üzleti tevékenysége mellett Gary Kildall kiélvezte vagyonának minden előnyét: sportkocsikat és saját repülőgépet tartott, ugyanakkor jótékony célokra is áldozott, például HIV-fertőzött gyerekeket segített Austinban. Mindezek ellenére egyre inkább nyomasztotta, hogy munkásságát a Microsoft sikertörténete háttérbe szorította. Barátai szerint a kilencvenes évek elejére depressziós lett, és gyakran fordult az alkoholhoz vígaszként. 1993-ban megírta visszaemlékezéseit Computer Connections címmel, amelyben nyíltan bírálta az IBM-et és a Microsoftot. A kéziratban a DOS-t „színtiszta lopásnak” nevezte, és részletesen leírta, hogyan élte meg az IBM-tárgyalás kimenetelét. A könyv azonban életében nem jelent meg; részleteit csak 2016-ban hozták nyilvánosságra családja engedélyével.
1994 júliusában Gary Kildall élete tragikus fordulatot vett. Egy monterey-i bárban balesetet szenvedett: a körülmények nem teljesen tisztázottak, egyes beszámolók szerint leesett a lépcsőről vagy a székről, mások szerint összetűzésbe keveredett egy vendéggel. Súlyos fejsérülést szenvedett, és bár kétszer is kiengedték a kórházból, állapota rosszabbodott. Július 11-én, mindössze 52 évesen, agyvérzés következtében elhunyt. A halottkém jelentésében balesetként zárta le az ügyet, de a bizonytalanság miatt egy ideig gyilkosság gyanújával is vizsgálatot folytattak a hatóságok. Hamvait szülővárosában, Seattle-ben helyezték örök nyugalomra.
Halála után a szakma több jelentős alakja tisztelgett emléke előtt. Bill Gates úgy nyilatkozott, hogy Gary Kildall „a PC-forradalom egyik eredeti úttörője volt, egy nagyon kreatív mérnök, aki kiváló munkát végzett”, míg Stewart Cheifet szerint „Gary nagyszerű ember és kivételes tehetség volt, akinek talán egyetlen hibája az volt, hogy túlságosan úriemberként viselkedett egy könyörtelen iparágban”. Ez a jellemzés jól összegzi pályájának tragikumát: miközben műszakilag egyenrangú vagy olykor előremutatóbb megoldásokat alkotott, üzleti érzékben és agresszív stratégiában alulmaradt riválisaival szemben.
Hivatkozások
- A jövő múltja – Informatika Történeti Kiállítás: Gary Arlen Kildall, az ember, aki Bill Gates lehetett volna – (2013. június 3.)
- Todd Bishop, GeekWire: “A real inventor”: UW’s Gary Kildall, father of the PC operating system, honored for key work – (2014. április 25.)
- Gary Kildall Wikipedia (EN): Gary Kildall – Wikipedia.org
- Gary Kildall Wikipedia (HU): lásd a CP/M szócikk kapcsolódó részei – hu.wikipedia.org
- Computer History Museum – David Laws: Gary Kildall and the 40th Anniversary of the Birth of the PC Operating System – CHM blog (2014. február 26.)
- David A. Laws: Gary Kildall and Digital Research Inc. The Birth of the PC Operating System
- CP/M Forráskód: http://www.cpm.z80.de/source.html
