Különleges kernelarchitektúrák: nanokernel, exokernel, multikernel és unikernel – PingvinBázis blog 5.
Az elmúlt évtizedekben a hagyományos kernelfajták mellett több olyan, kifejezetten kísérleti célú kernelarchitektúra is született, amelyek teljesen más szemszögből közelítik meg az operációs rendszer magját. Ezek a megoldások abban különböznek egymástól, hogy mit tartanak „kernelfeladatnak”, és mennyi mindent hagynak a rendszer többi részére: van, amelyik a végletekig lecsupaszítja a magot, más pedig épp a feladatok újrafelosztásával próbál rugalmasabbá vagy skálázhatóbbá tenni mindent. A PingvinBázis blog 5. száma ezekre a nem mindennapi kernelmodellekre fókuszál. Minden fejezetben végigvesszük az adott koncepció alapötletét és filozófiáját, a történeti hátterét, a gyakorlati példáit, és azt is, hogy technológiailag miért érdekes vagy fontos. Ez a bejegyzés kifejezetten a kutatási célú kernel típusokra koncentrál; ha a klasszikus kernelarchitektúrákról is szeretnél átfogó képet, nézd meg a cikkel együtt megjelenő videónkat a YouTube-on.
