A napokban beszámoltunk róla, hogy a Stop Killing Games kezdeményezés az elmúlt hetekben hatalmas lendületet kapott, és egyre többen csatlakoznak hozzá, hogy felszólaljanak a digitális játékok eltűnése ellen. Erre válaszul a Video Games Europe, amely számos nagy kiadót képvisel – köztük az Activision Blizzard Kinget, a Bandai Namcot, a Nintendot, az Ubisoftot, a Riot Gamest, a SEGA-t és az Epic Gamest – nyilatkozatban utasította el a Stop Killing Games kampány alapelveit. Szerintük a sokszor elkerülhetetlen online leállításokat „nem könnyű szívvel hozzák meg”, de üzletileg és technológiailag szükséges döntések ezek, amelyeket a fogyasztóvédelmi előírások betartása mellett hoznak meg.
Tartalomjegyzék
Az iparág védekezése: adatok, jogok és üzleti realitások
A közlemény hangsúlyozza, hogy a privát szerverek a kiadók álláspontja szerint nem kínálnak biztonságos alternatívát, mivel azok nem rendelkeznek a kiadók által bevezetett védelemmel, amely megóvja a játékosok személyes adatait, kiszűri az illegális tartalmat és szabályozza a közösségi viselkedést. Ráadásul, a kizárólag online használatra tervezett játékok esetében a szerverleállások lehetőségének elvétele korlátozná a „fejlesztők szabadságát és megemelné a játékfejlesztés költségeit”. A kiadók ezért nem tartják életszerűnek, hogy a jövőben kötelezően biztosítaniuk kelljen harmadik féltől működtetett megoldásokat a saját szervereik leállítása után. A Video Games Europe ugyanakkor „nyitottságot mutat” a párbeszédre a Stop Killing Games kampány szervezőivel és az európai döntéshozókkal.
A fogyasztói nézőpont és a tulajdon illúziója
A vita magját, és a Stop Killing Games kampány létjogosultságát az adja, hogy a játékosok gyakran úgy érzik, fizetnek valamiért, amit aztán egyszerűen elvehetnek tőlük, amikor a kiadó úgy dönt. A Stop Killing Games kampány nem azt követeli, hogy a kiadók örökké tartsák fenn a játékszervereket, hanem azt, hogy a lekapcsolás után legyen lehetőség a közösségi fenntartásra, akár privát szervereken keresztül. A jogi háttér azonban árnyalt: a legtöbb áruház, így a DRM-mentesnek hívott GOG is, csupán licencet ad a játékosnak, nem tulajdonjogot.
A privát szerverek körüli helyzetet tovább bonyolítják a jogi és szabályozási kérdések, különösen az olyan új törvények miatt, mint az Egyesült Királyságban az Online Safety Act, amely az interaktív tartalmakat – így a játékokat is – fokozott felügyelet alá helyezi. Mindez egybeesik azzal a friss hírrel, hogy az EA bejelentette: 2026. január 12-én végleg leállítják az Anthem szervereit, ezzel újabb példát adva arra, miért is van létjogosultsága a Stop Killing Games kampánynak, és miért érzik úgy egyre többen hogy valamit tenni kell.
Főszerkesztői magánvélemény: A játékóriások megint maximumra pörgették a bullshit generátort
Amikor olyan közleményeket olvasunk, mint a Video Games Europe-é, tele van szép hangzású, de valójában üres mondatokkal: „sok tényezős döntés”, „fogyasztóvédelmi megfelelés”, „biztonsági kockázatok”, „fejlesztői szabadság”. Ezek mind arra valók, hogy elkenjék a lényeget: nem akarják kiengedni a kezükből a kontrollt, mert az később pénzt érhet. A játékos meg? Az csak ideiglenes bérlő, amíg éppen aktuális a termék.
A „fejlesztői szabadság” érve például azt a látszatot kelti, mintha a játékosok akciói veszélyeztetnék a kreativitást, miközben valójában a közösség csak azt szeretné, hogy ne legyenek elzárva attól, amit már kifizettek. A „jogbiztonság” meg szép szó, de ők maguk írják a szabályokat, majd azokra mutogatnak, amikor tiltják a privát szervereket vagy archiválási próbálkozásokat.
Ez nem védekezés. Ez narratívaépítés. A cél nem az, hogy megoldják a problémát, hanem hogy úgy tűnjön, mintha megmagyarázható lenne. Közben meg lekapcsolják az Anthemet, a The Crew-ot és tucatjával halnak el az online-only játékok. A bullshit mértéke pontosan ott tetőzik, amikor a közlemények a nyitottságról és párbeszédről beszélnek, miközben egy jogi osztály már készíti a DMCA-t (Szerzői jogi eltávolítási felszólítás) az első rajongói szerver ellen.
Szóval igen: a bullshit gyártás ipari szintű, és pont az a baj, hogy ez teljesen megszokottá vált. Ne hagyjuk ezt nekik, írjátok alá minél többen a Stop Killing Games peticiót, amelyet az Európai Unión belül már 1.224.686 aláíró támogatott eddig!
