A Stop Killing Games kezdeményezés hosszú idő után végre látványos áttörést ért el. Ez a fogyasztói mozgalom, amelyet eredetileg az Accursed Farms YouTube-csatorna indított útjára, azzal a céllal jött létre, hogy fellépjen a videojátékok önkényes eltávolítása ellen. A probléma lényege, hogy kiadók és fejlesztők sokszor úgy törölnek el játékokat a kínálatukból, hogy azokat a játékosok már megvásárolták. A mozgalom egyik kulcsesete az Ubisoft The Crew című játékának leállítása volt, amelyet a kiadó úgy kapcsolt le véglegesen, hogy az még megvásárolható volt– az érintett játékosok pedig (online játék révén) teljes hozzáférésüket elvesztették. Bár a kezdeményezés indulásakor nehézkesen haladt, az utóbbi hetekben robbanásszerű növekedést mutatott.
Tartalomjegyzék
Az Egyesült Királyságban már a parlament is foglalkozik az üggyel
A brit Stop Killing Games kampány újabb mérföldkövéhez érkezett: a hivatalos petíció túllépte a 100 ezres aláírásszámot, amely a parlamenti vita előfeltétele. A cikk írásakor már 154,963 aláírásnál tart a kezdeményezés, ami azt jelenti, hogy az ügynek most már kötelezően a kormány elé kell kerülnie elbírálásra. Ez még nem garantálja, hogy vita is lesz belőle, de a törvényhozási mechanizmus már nem hagyhatja figyelmen kívül. A petíció július 14-ig nyitott marad, így tovább növekedhet a támogatottság, amely világosan jelzi: valódi társadalmi igény van a változásra.
Az EU-s kezdeményezés is célegyenesben
Az Európai unión belül szintén dinamikus növekedés tapasztalható a Stop Killing Games petició kapcsán. Az egymillió aláírás eléréséhez közelítve jelenleg 1 119 032 támogatásnál jár a kampány. Ez a szám már önmagában is figyelemre méltó, bár az Accursed Farms hivatalos X-fiókja szerint érkeztek jelzések arról, hogy nem uniós állampolgárok is megpróbálták aláírásaikkal befolyásolni az eredményt, így előfordulhat, hogy a végső adat némi torzítást tartalmaz. Ettől függetlenül a cél kézzelfogható közelségbe került, és az EU-s döntéshozatal is egyre nehezebben fordíthatja el tekintetét a problémáról.
A Stop Killing Games mozgalom hátterében nemcsak jogi és fogyasztóvédelmi kérdések húzódnak meg, hanem a digitális örökség megőrzésének kérdése is. Egyre több játékos idézi fel nosztalgiával azokat az időket, amikor a fejlesztők egyszerűen kiadták a szerveroldali szoftvereket, lehetővé téve a közösségi hosztolást. Bár ilyen megoldások ma is léteznek, a mikrotranzakciók térnyerésével a nagyobb kiadók mindinkább teljes ellenőrzésre törekednek, még akkor is, ha az adott játékot már nem is forgalmazzák. A mozgalom egyik legfontosabb üzenete az, hogy legalább az elérhetetlenné vált játékokat nyílt forráskódúvá kellene tenni. Ez nemcsak a játékosok irányába lenne tisztességes gesztus, hanem hozzájárulna a videojáték-történelem megőrzéséhez is. Minden elveszett játék egy darabka múlt, amelyet nem lenne szabad végleg törölni.
Az Európai Uniós állampolgárok a Stop Killing Games peticiót itt írhatják alá.
