Flatpak 1.16.1: A Linux alkalmazás-sandbox keretrendszer újabb fejlesztésekkel bővült

Megérkezett a Flatpak 1.16 sorozat első hibajavító kiadása, amely bár nem hoz radikális újdonságokat, több területen jelentős stabilitási- és teljesítményjavulást kínál. A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy minden felhasználónak és disztribúciónak ajánlott mielőbb frissíteni erre a verzióra, különösen a javított hibák és biztonsági szempontok miatt.

Szülői felügyelet és jogosultságkezelés

A kiadás egyik fontos fejlesztése, hogy a szülői felügyelet alatt álló fiókok mostantól alapértelmezetten frissíthetik a már telepített alkalmazásokat. Ez segíti a biztonsági és hibajavító frissítések automatikus eljuttatását anélkül, hogy manuális beavatkozásra lenne szükség. A rendszeradminisztrátorok számára továbbra is lehetőség van finomhangolásra a org.freedesktop.Flatpak.override-parental-controls-update polkit-szabály révén.

Teljesítményjavító fejlesztések

A rendszer teljesítményének növelését célozza a flatpak prune –dry-run parancs optimalizálása, amely mostantól elkerüli a zárolást igénylő műveleteket és nem számítja ki a felszabadítható tárhelyet, így gyorsabban fut. A flatpak permission-reset csak a ténylegesen módosult bejegyzéseket írja vissza, ezzel is csökkentve az I/O műveletek számát. A flatpak-spawn eszköznél javították a hibás paraméterezés esetén megjelenő hibaüzenetet, az –device=dri opcióval pedig mostantól a /dev/udmabuf eszköz is automatikusan elérhető. Az alkalmazásokhoz tartozó systemd scope-ok azonosítása mostantól az instanciatartalom alapján történik, nem pedig a legfelső szintű folyamat azonosítója szerint, ami átláthatóbb működést biztosít.

A Flatpak története 2015-ben kezdődött, amikor Alexander Larsson, a Red Hat fejlesztője létrehozta a projektet azzal a céllal, hogy egységes és biztonságos alkalmazástelepítési megoldást kínáljon Linuxon. A kezdeti név xdg-app volt, amit később, 2016-ban változtattak Flatpakra. A rendszer célja az volt, hogy elválassza az alkalmazásokat az alaprendszertől, konténerizálással biztosítva a stabilitást és a biztonságot. A Flatpak az OSTree technológiát és a Bubblewrap izolációs réteget használja, és eleinte főként a GNOME közösség és a Fedora támogatását élvezte, de mára szélesebb körben is elterjedt.

Hibajavítások az új verzióban

A hibajavítások között szerepel egy időszakosan jelentkező összeomlás megszüntetése a flatpak-portal komponensben, amelyet felesleges szálkezelés okozott. A flatpak remove –unused mostantól nem jelenít meg félrevezető megerősítő kérdést, ha például régi Nvidia drivereket töröl. A fejlesztők több környezeti változó (például $PYTHONPYCACHEPREFIX, $WAYLAND_DISPLAY, $WAYLAND_SOCKET) szándékolatlan átszivárgását is megakadályozták a sandbox környezetekbe, ha azok eléréséhez nem volt engedély. Az AT-SPI busz felfedezése során most már az AT_SPI_BUS_ADDRESS érték elsőbbséget élvez, ezzel közelebb kerülve az AT-SPI saját működéséhez. További kisebb javítások között szerepel memóriafelszabadítás extra adatok telepítésekor, duplikált hibák megjelenítésének megszüntetése tranzakciók során, valamint egy specifikus hiba az OSC escape szekvencia lezárásánál, amelyet mostantól a szabványos ST karakter zár le, nem pedig az xterm-specifikus BEL.

Fordítások és fejlesztői eszközök

A kiadás tartalmaz több nyelvi frissítést is, köztük bolgár, grúz, lengyel, brazil portugál, román, orosz, szlovén, svéd és török fordításokat. A shell completion rendszer most már minden keresési opciót megjelenít, és a dokumentáció számos helyen bővült. Fejlesztői oldalról belső tisztításokat végeztek el, például egy nem egyértelmű logikai kifejezés tisztázását, illetve tesztkörnyezetben redundáns átirányítás megszüntetését. További részletek a projekt GitHub oldalán olvashatóak.