Arch Linux telepítése Archinstallal

Az alábbi oktatóanyag az azonos című youtube videó mellékleteként készült.

Arch Telepítése Archinstallal (2023.10 havi lemezképpel) (UEFI mód)

A live image angol billentyűzetkiosztással indul. A magyar kiosztás betöltéséhez írd be az alábbi parancsot: loadkeys hu

Amennyiben wifiről csatlakozik a számítógép, úgy a telepítő indulásakor nem lesz internetkapcsolat. (Kábeles netnél ez a lépés kihagyható)

A wifi konfigurálásához használd az iwctl parancsot

Jelenítsd meg az elérhető hálózati eszközök listáját a device list paranccsal

Az elérhető wifi hálózatok kereséséhez írd be a station wlan0 scan majd a hálózatok listázásához a station wlan0 get-networks parancsot

A wifi hálózatra történő csatlakozáshoz add ki a station wlan0 connect hálózatnév parancsot. A Passphrase mezőben a wifi eszközöd jelszavát szükséges megadnod.

Ellenőrizd hogy a számítógép csatlakozott-e az eszközre a station wlan0 show paranccsal.

Amennyiben a státusz „connected” a csatlakozás sikeres volt.

Az iwctl-ből történő kilépéshez írd be az exit parancsot

Pingeld az archlinux.org-ot (vagy amit szeretnél) a ping webcím paranccsal. Ha a lentit látod, a kapcsolat él, kezdhető a telepítés 🙂 (Ctrl+C billentyűkombinációval megszakítható a program)

A telepítő script indításához írd be az archinstall parancsot

Archinstall telepítési folyamat

Az archinstall parancsot beütve az alábbi menüt fogjuk látni:

A menün belül a nyilakkal navigálhatunk, az enterrel kiválaszthatjuk a menüpontot, a tab vagy a space billentyűvel pedig bejelölhető opciókat.

A menük magyarázata sorban:

Archinstall language: A telepítő nyelve (Magyar jelenleg még nem elérhető)

Mirrors: Tükörszerverek kiválasztása

Locales: Lokáció beállítása (Nyelv és billentyűzetkiosztás)

Disk Configuration: Telepítési lemez kiválasztása/Particionálási opciók

Bootloader: Rendszerbetöltő kiválasztása

Swap: Lapozóterület be és kikapcsolása

Hostname: Számítógépnév beállítása

Root Password: Rendszergazda jelszó megadása

User Account: Felhasználó(k) felvétele

Profile: Telepítési profilok kiválasztása

Audio: Hangszerver kiválasztása

Kernels: Rendszermagok kiválasztása

Additional packages: További csomagok telepítése

Network Configuration: Hálózat beállítása

Timezone: Időzóna beállítása

Automatic time sync (NTP): Idő szinkronizálása Optional repositories: Opcionális csomagtárolók

Save configuration: Konfigurációs fájl mentése

Install: Telepítés indítása

Abort: Megszakítás

Tükörszerver kiválasztása (Mirrors)

A Mirror Region menüpontot választva kiválaszthatjuk a különböző országok tükörszervereit, a Custom mirrorsnál megadhatunk egy egyedi tükörszervert amennyiben rendelkezünk ilyennel.

Válasszuk ki a Mirror Region opciót, majd a magyar tükörszervert.

A megfelelő opció a space billentyű lenyomásával választható ki.

(Ha a telepítést más országból végezzük, akkor javasolt az adott országhoz tartozó tükörszervert kiválasztani!)

Ha kiválasztottuk a megfelelő opciót lépjünk vissza a Back lehetőséggel.

Lokáció beállítása (locales)

A menüpontot kiválasztva az alábbi lehetőségeket láthatjuk:

Válasszuk ki az alábbiakat a menükben:

Keyboard Layout: hu

Locale language: hu_HU.UTF8

Locale encoding: Nem változtatjuk meg

A keresési feltételeket szürhetjük a Shift+6 vagy a numpad / gomb lenyomásával majd írjuk be a keresett kifejezést.

Térjünk vissza a főmenübe a Back gombbal.

Lemez kiválasztása/Particionálás (disk configuration)

A menüpontot kiválasztva az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

Use best-effort default partition layout: Automatikus Particionálás a rendszer által felkínált módon

Manual Partitioning: Kézi particionálás

Pre-mounted configuration: Előre csatolt partícióra történő telepítés

Telepítés Automatikus particionálással:

Válasszuk ki a lemezt amelyre telepíteni szeretnénk a rendszerünket.

A céllemez vagy partíció formázásra kerül, így körültekintően szíveskedj azt kiválasztani!

Majd válaszd ki milyen partícióval kívánod létrehozni a rendszermeghajtót:

Az Arch Linux 4 fájlrendszertípust támogat rendszermeghajtóként történő használatra, ez a BRTFS, az EXT4, az XFS és az F2FS (Utóbbi kifejezetten flash adattárolókra, SSD-kre kitalált fájlrendszer, hagyományos merevlemezes meghajtóra nem ajánlott!)

Particionálás BRTFS fájlrendszerben:

Amennyiben a BRTFS használata mellett döntünk, a rendszer megkérdezi hogy szeretnénk-e beállítani Subvolumeokat:

A subvolume-ok hasznosak lehetnek, ha például különböző rendszerállapotokat szeretnél rögzíteni, például telepítés utáni alapállapotot, majd rendszerfrissítések utáni állapotokat. Így könnyedén visszaállíthatod az előző rendszerállapotot, ha problémák merülnek fel.

Minden subvolume-nak van egy egyedi ID-je és neve, és könnyen lehet velük műveleteket végezni a Btrfs fájlrendszer kezelő eszközeivel.

Válasszuk ki a nekünk megfelelő opciót. A subvolumes nem kötelező, de ajánlott.

A következő menüben a rendszer megkérdezi hogy szeretnénk-e a fájlrendszer tömörítését:

A Btrfs fájlrendszer támogatja az adattömörítést, amely lehetővé teszi az adatok tömörítését a merevlemezen tárolva, hogy csökkentsék a tárolt adatok méretét. Ez az opció hatékony módszer lehet a merevlemezen vagy szerveren tárolt adatok helymegtakarítására és a merevlemez teljesítményének növelésére. Ez az alapvető beállítás, használata nem kötelező, de javasolt.

A további fájlrendszerekkel történő automatikus particionálás során nincs speciális opció, a fájlrendszer kiválasztása után azonnal a főmenübe jutunk vissza.

Telepítés kézi particionálással

Válasszuk ki a Manual Partitioning opciót:

Válasszuk ki a lemezt melyet particionálni szeretnénk:

Amennyiben a lemezünk már ki van osztva, jelöljük ki a partíciót enter gombbal majd válasszuk ki a Delete opciót, ezáltal a teljes lemezünk rendelkezésre fog állni részünkre, majd válasszuk a Create a new partition opciót

EFI rendszereknél a minimális konfigurációhoz két partíció szükséges, az egyik a rendszer meghajtó, ez a korábban felsorolt partíciók valamelyikével formázandó, illetve szükség van egy legalább 300 Megabájt méretű boot partícióra, mely FAT32 fájlrendszerű.

A fájlrendszerek méretét szektorokban szükséges megadni. A kiszámítás módját az alábbiak szerint történik:

A szektor méretét kiszámolhatod a merevlemez teljes méretéből és a szektorok számából. Az alapvető képlet a következő:

Szektor mérete (bájtban) = Merevlemez mérete (bájtban) / Szektorok száma

  1. Kezdd el azzal, hogy ismered a merevlemez teljes méretét bájtokban. Ezt általában bájtokban adják meg, például 500 GB = 500,000,000,000 bájt.
  2. Tudnod kell a szektorok számát. A leggyakoribb szektor mérete 512 bájt, de néhány modern lemez 4K (4096 bájt) szektorokat használ.
  3. Használd a fenti képletet a szektor méretének kiszámítására:

Szektor mérete (bájtban) = Merevlemez mérete (bájtban) / Szektorok száma

Példa 1 (512 bájt szektorokkal):

Merevlemez mérete = 500,000,000,000 bájt

Szektorok száma = 500,000,000,000 bájt / 512 bájt/szektor = 976,562,500 szektor

Példa 2 (4K szektorokkal):

Merevlemez mérete = 500,000,000,000 bájt

Szektorok száma = 500,000,000,000 bájt / 4096 bájt/szektor = 122,070,312,500 szektor

Ezután már ismered a merevlemez szektorainak méretét, amit használhatsz particionáláskor vagy más merevlemezkezelési feladatok során. A szektor méretének ismerete fontos lehet például a partíciós táblák létrehozásához, a merevlemezkezelő szoftverek használatához és a rendszermenedzsmenthez.

Elsőként hozzuk létre a boot partíciót melyhez válasszuk ki a fat32 fájlrendszert:

Adjuk meg az induló és az utolsó szektor számát, majd a csatolási pontnak a /boot elérési utat. (Ide települ a rendszerbetöltő és a kernel is)

Elkészült a boot partíció, most készítsük el a rendszerparticiót a Create a new partition opciót választva, majd válasszuk ki a fájlrendszert:

BRTFS Fájlrendszer esetén:

Adjuk meg az induló és az utolsó szektor számát majd nyomjunk entert, melyet követően visszajutunk a fő particionáló képernyőre:

A folytatáshoz a brtfs partíciót enterrel kiválasztva válasszuk ki a mark/unmark as compressed lehetőséget amennyiben tömöríteni szeretnéd a lemezt.

Válaszd ki újra a brtfs lemezt enterrel, majd válaszd ki a Set subvolumes opciót, majd pedig az Add subvolume lehetőséget:

Az alköteteket az alábbiak szerint szükséges megadni:

Alkötet neveCsatolási pont
@/
@home/home
@log/var/log
@pkg/var/cache/pacman/pkg
@.snapshots/.snapshots

A rendszer az alkötetek hozzáadásakor megkérdezi hogy kérjük-e a tömörítését illetve a nodatacow flag beállítását, ezek nem szükségesek így nyomjunk escape billentyűt, majd ha befejeztük az alkötetek létrehozását nyomjunk entert a Confirm and Exit opciót kiválasztva.

A helyesen particionált brtfs lemez az alábbiak szerint néz ki:

EXT4,XFS és e2fs Fájlrendszer esetén:

Válasszuk ki az Ext4 fájlrendszert, adjuk meg az induló és záró szektort, majd pedig adjuk meg a csatolási pontot a / útvonalra

Figyelem! A manuális particionálás alatt egyéb más fájlrendszerek is elérhetőek, de ezekre történő rendszer telepítésnél nem garantálható a megfelelő működés.

A particionálás befejezését követően az összesítő képernyőn megtekinthetjük a megadott beállításokat. Ehhez navigáljunk újra a disk configuration menüre.

Lemez titkosítása (Disk encryption)

Lehetőség van a kötet titkosítására jelszó megadásával, ehhez válasszuk a Set password lehetőséget.

Rendszerbetöltő kiválasztása (Bootloader)

Lehetőség van többféle rendszerbetöltő közül választanunk. Az alapértelmezett rendszerbetöltő a systemd-boot, de választható a Grand Unified Bootloader (Grub) az Efistub és a Limine is. Válasszuk ki a nekünk legmegfelelőbbet, majd nyomj entert.

Lapozóterület beállítása a ZRAM-ba (Swap)

A Zram egy Linux kernel modul és algoritmus, amely a kompressziós blokk-eszközök teljesítményének növelésére szolgál. A Zram a számítógép memóriáját használja fel az adatok tömörítésére és cseréjére. Ezek az adatok általában a swap területen találhatók, amely a fizikai memória kiegészítésére szolgál, ha az már telített.

Alapértelmezetten True, azaz Igaz opción van, ez a beállítás ajánlott. Amennyiben a False, azaz Hamis opciót választjuk ki, úgy szükséges lehet egy különálló lapozó fájlrendszer létrehozása.

Számítógépnév (hostname)

Itt adhatod meg a számítógéphez tartozó hosztnevet. Ez jelenik meg a terminálban és a helyi hálózaton is.

Rendszergazda jelszó (root password)

Itt megadhatod a rendszergazda jelszavadat, mellyel a rendszerszintű parancsokat végre tudod hajtani (pl. a sudo parancsok végrehajtását.)

Felhasználói fiók (user account)

Itt adhatod meg a számítógéphez tartozó felhasználókat illetve a hozzájuk tartozó jelszavakat.

A felhasználóknak adhatsz rendszergazdai jogokat is.

Ha befejezted a felhasználók hozzáadását, válaszd a Confirm and Exit lehetőséget

Csomagösszeállítási profil (Profile)

Az archinstall lehetővé teszi, hogy többféle előre beállított profil alapján telepítsük a rendszerünket.

Az alábbi profilok közül lehet választani:

  • Desktop (Asztali): Többféle, teljesértékű Asztali környezet hétköznapi felhasználás céljából, a hozzá tartozó csomagokkal és librarykkal.
  • Minimal(Minimális): Alap telepítés, mely csak a rendszerindításhoz szükséges csomagot tartalmazza. A legszélesebb személyre szabásra ez a profil a legjobb, viszont így mindent terminálból szükséges telepíteni.
  • Server(Szerver): A szerverek és hálózati infrastuktúra üzemeltetéséhez szükséges legalapvetőbb csomagokat tartalmazza.
  • Xorg: Alap xorg telepítés és ahhoz kapcsolódó csomagok

Válasszuk ki a számunkra megfelelő profilt, majd a grafikus driver típusát a Graphics driver opcióban illetve a bejelentkezéskezelőt a Greeternél:

Majd válasszuk a Back opciót.

Hangvezérlő rendszerszoftver kiválasztása (Audio server)

Választhatod a Pipewiret, a Pulseaudiot, de ki is hagyhatod ezt a lépést.

Rendszermag kiválasztása (Kernels)

Az Arch Linux négyféle kernelt szállít a rendszerrel:

  • Linux: Az alap Vanilla Linux kernel és modulok, néhány kisebb javítással (linux)
  • Linux ZEN: Kernelfejlesztők közös erőfeszítésének eredménye, hogy a lehető legjobb Linux kernel álljon rendelkezésre a mindennapi rendszerekhez (linux-zen)
  • Linux Hardened: Biztonságcentrikus Linux kernel, amely egy sor keményítő javítást alkalmaz a kernel- és felhasználói tér exploitok csökkentésére. Ezenkívül több felsőáramú kernel-keményítési funkciót is engedélyez, mint a sima „linux” kernel.
  • Linux Longterm: Hosszú távú támogatással (LTS) rendelkező Linux kernel és modulok.

Ezen felül elérhető különálló telepítéssel (Választómenüben nem elérhető):

  • Linux Realtime: Egy kis, Ingo Molnar vezette alapfejlesztőkből álló csoport által karbantartott kernel. Ez a patch lehetővé teszi a kernel szinte teljes preemptálását, kivéve néhány igen kis kódrészletet („raw_spinlock kritikus területeket”). Ezt úgy érik el, hogy a kernel szinte minden spinlockját mutexekkel helyettesítik, amelyek támogatják a prioritásöröklést, valamint hogy az összes interrupt és szoftver interruptot kernel szálakba mozgatják.

Válasszuk ki a nekünk megfelelő kernel csomagot a space billentyű lenyomásával. Akár többfélét is kiválaszthatunk, majd nyomjunk entert.

Additional Packages (További csomagok)

Itt megadhatjuk azoknak a csomagoknak a nevét, amiket szeretnénk még soron kívül telepíteni. Töltése nem kötelező.

Network Configuration (Hálózat beállítása)

Ebben a menüpontban megadhatjuk az alapvető hálózati beállításainkat három opció alapján.

  • Másolhatjuk a LIVE lemezképben betöltött hálózati beállításokat
  • Használhatjuk a NetworkManager démont a hálózat automatikus beállításához • Beállíthatjuk a hálózati kapcsolatot manuálisan

Javasolt a második opciót kiválasztani, majd nyomj entert

Timezone (Időzóna)

Itt beállíthatod a lokációdnak megfelelő időzónát.

Magyarországhoz: Europe/Budapest választandó.

/ billentyű lenyomásával leszűrhető a megfelelő találat.

Automatic time sync (Idő szinkronizálása)

Javasolt bekapcsolva tartani, ezért hagyjuk a True azaz Igaz értéken.

Opcionális csomagtárolók (optional repositories)

Itt kiválaszthatjuk, hogy mely extra csomagtárolók kerüljenek beírásra az /etc/pacman.conf fájlba.

Természetesen, itt van egy vázlatos magyarázat a „multilib” és a „testing csomagtároló arch” fogalmakról:

Multilib:

  • A „multilib” csomagtároló olyan csomagokat tartalmaz amely lehetővé teszi a rendszer számára, hogy többféle processzorarchitektúrát támogasson.
  • Segítségével az operációs rendszer képes futtatni olyan szoftvereket, amelyek különböző hardverarchitektúrákon íródtak, például 32 és 64 bites szoftvereket.
  • Ennek a funkciónak az használata lehetővé teszi a különböző szoftverek zökkenőmentes futtatását egy operációs rendszeren, amely támogat többféle hardverarchitektúrát.

Testing csomagtároló (testing repository):

  • A „testing csomagtároló” egy olyan online tároló vagy forrás, ahol olyan szoftverek találhatók, amelyek még nem értek el stabil kiadást.
  • Az itt található szoftverek jelenleg tesztelés alatt állnak a fejlesztők vagy a közösség által, hogy ellenőrizzék és javítsák őket, mielőtt stabil verzióvá válnak.

Olyan szoftverek mint például a Steam futtatásához a multilib telepítése kötelező, így ebben az esetben kapcsold be.

Telepítés indítása

A telepítés indításához válaszd ki az Install opciót. Az indítás előtt lehetőséged van a telepítési konfigurációt mentened a save configuration lehetőséggel.

Végül nyomj egy ENTER billentyűt a telepítés indításához.

A telepítés befejezését követően lehetőség van további beállítások végrehajtására, amennyiben nem kívánjuk ezt megtenni, válasszuk a No opciót, majd indítsuk újra a számítógépet a reboot paranccsal. Ekkor húzd le a telepítési adathordozót is.

Arch telepítés utáni teendők

Mielőtt elkezdjük szeretném megjegyezni, hogy az Arch egy olyan rendszer ahol nem tudod nélkülözni a terminál használatát, bizonyos telepítésekhez, beállításokhoz elengedhetetlen, azonban egyáltalán nem nehezek ezek a lépések. A terminál a barátod, ha megfelelően használod meghálálja a rendszer mivel egy stabil, alacsony erőforrásigényű minden sallangtól mentes disztribuciót kapsz cserébe 🙂 Ha nem érzel affinitást arra hogy a terminálban állítgass sok mindent, az Arch nem a neked való rendszer, úgy keress más, felhasználóbarátabb disztribuciókat.

1. NetworkManager ellenőrzése (Opcionális)

Előfordulhat hogy bizonyos grafikus felületeknél például a Cinnamon, nem indul el a NetworkManager démon amely a hálózati kapcsolatok futásáért felel.

Ebben az esetben nyiss egy terminált majd írd be az alábbi parancsot: sudo systemctl enable –now NetworkManager (Kis és nagybetű számít!)

Ellenőrizd a futást az alábbi paranccsal: sudo systemctl status NetworkManager

Ha a Státusz Active, minden rendben van.

2. Pacman használata, alap parancsok melyekre szükségünk lesz

Az Arch Linux a pacman csomagkezelőt használja, melynek rendkívül egyszerű a használata. Alábbiakban bemutatok a legalapvetőbb parancsokat melyre szükséged lehet:

Csomag telepítése:

sudo pacman -S csomagnév

Csomag törlése:

sudo pacman -R csomagnév

Csomag törlése a hozzá tartozó függőségekkel együtt:

sudo pacman -Rs csomagnév

Rendszerfrissítés (Hetente 1x végezzük el):

sudo pacman -Syu

3. Bizonyos csomagok frissítésének visszatartása (opcionális)

Az Arch Linux egy rolling release azaz gördülő kiadású disztribució, melyhez hetente többször jönnek frissítések. Az Arch alapú rendszereknél előfordulnak kifejezetten a disztróra vonatkozó specifikus hibák ezért bizonyos csomagokat a későbbi kellemetlenségek érdekében érdemes visszatartani.

Ilyen csomag például a linux-zen mely a ZEN kernel imaget tartalmazza. Amennyiben ZEN kernellel telepítetted a rendszert úgy javasolt kikapcsolni a frissítést, mivel számos bug forrása lehet. A kernelt elegendő akkor frissíteni amikor egy kritikus sebezhetőséget javítanak benne, vagy fél évente legalább egyszer. Ezzel kapcsolatos információkat az archlinux weboldalán olvashatsz, de érdemes a hírcsoportokra feliratkozni.

Linux-zen esetében előforduló bug, hogy bizonyos kernel frissítések után a rendszer nem képes bootolni, a partíciókat indításkor nem csatolja fel. A hiba chrootolással, kernel és grub újratelepítéssel megoldható. A CHROOT jelen oktatóanyag részét nem képezi.

A csomagok frissítésének mellőzéséhez nyissunk egy terminált.

A kivételek hozzáadásához az /etc/pacman.conf fájlt szükséges szerkeszteni.

A szerkesztéshez javasolt egy terminál alapú fájlszerkesztőt, például a nanot, a vimet vagy az mc-t telepíteni, melyen belül az mcedit használható. Az egyszerűség kedvéért most az anyagban az mceditet használatom.

Írd be az alábbi parancsot: sudo mcedit /etc/pacman.conf

Keresd ki az IgnorePkg = sort és vedd ki a kettőskeresztet a sor elején. Az egyenlőség jel után nyomj egy spacet és írd be a csomag nevét.

Például: IgnorePkg = linux-zen

Amennyiben frissíteni szeretnéd újra a csomagot tégy újra a sor elé kettőskeresztet így a csomagkezelő a sort figyelmen kívül veszi.

A mentéshez nyomj F2 billentyűt, majd F10-et a kilépéshez

4. AMD és NVIDIA Grafikus illesztőprogram telepítése (opcionális)

AMD kártyatulajdonosoknak rendkívül egyszerű dolguk van, mindössze egy csomagot szükséges telepíteni, a MESA nevűt a sudo pacman -S mesa paranccsal.

Amennyiben a gyári illesztőprogramot kívánod telepíteni, úgy keresd fel a gyártó weboldalát további információkért. Legjobb tudomásom szerint a gyári illesztőprogram elég instabil, így mindenki saját felelősségre telepítse azt.

NVIDIA kártyatulajdonosok az alábbiak szerint telepíthetik a grafikus illesztőprogramot:

Kernel fejlécek és DKMS modul telepítése (tartalmazza a drivert is):

Vanilla Linux kernel esetén:

sudo pacman -S nvidia-dkms linux-headers nvidia-settings

ZEN Kernel esetén:

sudo pacman -S nvidia-dkms linux-zen-headers nvidia-settings

LTS Kernel esetén:

sudo pacman -S nvidia-dkms linux-lts-headers nvidia-settings

Hardened Kernel esetén:

sudo pacman -S nvidia-dkms linux-hardened-headers nvidia-settings

Ezután indítsd újra a számítógépet!

4. PAMAC Gui és YAY (AUR repo csomagkezelő) telepítése (opcionális)

Az Arch alapértelmezetten nem tartalmazza a grafikus frissítéskezelőt és szoftverközpontot, így azt az AUR (Arch user Repository) csomagtárból telepítheted.

Az AUR aloldalhoz kérlek keresd fel a https://aur.archlinux.org/ címet. A jobboldali search sávon keresheted majd a neked kellő programot. Ennek egyszerűsítésére találták ki a YAY (Yet Another Youghurt) csomagkezelőt, ahol könnyedén telepítheted az AUR-ban lévő szoftvereket.

A telepítéshez először a git telepítése szükséges. Nyiss egy terminált majd írd be az alábbi parancsot:

sudo pacman -S git

Hozz létre egy könyvtárat git néven a /home/felhasználóneved könytáron belül: mkdirgit && cd git

Ezzel a kombinált paranccsal létrejön a könyvtár és be is lépsz egyúttal a könyvtárba.

Szedjük le a YAY csomagtelepítő állományait a git clone https://aur.archlinux.org/yay.git parancs beírásával majd lépjünk be a könyvtárba acd yay && makepkg -si kombinált paranccsal.

Ezután a pamac már egy kombinált paranccsal telepíthető, azonban sajnos az AUR repoban lévő pamac csomag hibásan van felépítve ezért nem elégíti ki a a libadwaita függőségeket. A libadwaita telepíthető simán pacmanból a sudo pacman -S libadwaita parancs kiadásával

A pamac library függőség telepítéséhez ezután már csak egy parancsot szükséges kiadni:

yay -S libpamac-aur pamac-aur (SUDO NÉLKÜL!)

Ekkor már minden függőséget ki kell hogy elégítsen a telepítés során.

A grafikus pamac indításához az indítómenüben írd be a pamac keresőszót, a magyar nyelvű rendszer esetén a „Szoftverek Telepítése/Eltávolítása” (Bizonyos esetekben ezt kell beírni) néven fog megjelenni az indítómenüben.

A YAY csomagkezelő kezelése megegyezik a pacmanéval szintaxis alapján, így ezt nem is részletezem.

5. Flatpak és Snapcraft csomagkezelő telepítése (Opcionális)

Mielőtt belevágnánk ebbe a pontba szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni, hogy a Snapcraftban és a Flatpak tárolókban sok a hibás és ellenőrizetlen csomag, ezért mielőtt bármi telepítésre kerülne, kérlek nézzetek utána a https://flatpak.org illetve a https://snapcraft.io weboldalon hogy az adott csomagok milyen értékelést kaptak. Ezen tárolók használatát alapesetben csak akkor ajánlom amennyiben a keresett szoftver semmilyen más forrásból nem érhető el. (Kivéve a Steam, ezt a Steames fejezetben megindoklom)

Kezdjük a flatpakkal, melynek telepítése rém egyszerű, nyiss egy terminált majd írd be az alábbi parancsot: sudo pacman -S flatpak

A Snap telepítéséhez lépj be a fentebb már részletezett git könyvtárba melyet létrehoztál majd:

git clone https://aur.archlinux.org/snapd.git

cd snapd && makepkg-si

Engedélyezd a snap socketet a systemdben:

sudo systemctl enable –now snapd.socket

A snap megfelelő működéséhez végül létre kell hozni egy szimbolikus linket a snapd könyvtárban: sudo ln -s /var/lib/snapd/snap /snap

A csomagok telepítéséhez írd be a sudo snap install csomagnév parancsot, a csomagok elvátolításához pedig a sudo snap remove csomagnév parancsot.

Lehetőség van csomagok keresésére is a snap search csomagnév paranccsal.

A csomagokat weben a https://snapcraft.io/ weboldalon is keresheted

6. Steam telepítése (Opcionális)

Ha tapasztaltabb felhasználó vagy akkor biztosan megfogalmazódott benned a kérdés hogy vajon miért van szükség erre a fejezetre, hisz más Arch alapú disztróknál az Arch repositoryban lévő steam kiválóan működik, csakhogy ez az Archnál pont nincs így.

Legjellemzőbb hiba, hogy az alap tárolókban lévő steam csomag jogosultági problémákkal küszködik, és emiatt nem lehet a Steamhez telepítési könyvtárakat hozzáadni.

Ezt maga elismeri az Arch team is, így külön aloldalt hoztak létre erre az arch wikiben: https://wiki.archlinux.org/title/steam

Az egyedi igények szerinti beállítások leírását itt megtalálod, a leírás csak a telepítésre és 1-2 fontos beálíltásra tér ki.

Nálam a flatpak verzió volt az ami működött, és maga az Arch team is ennek a verziónak a telepítését javasolja. A telepítéshez írd be az alábbi parancsokat (itt nem kell sudo):

flatpak –user remote-add –if-not-exists flathub https://dl.flathub.org/repo/flathub.flatpakrepo flatpak –user install flathub com.valvesoftware.Steam

Ha saját meghajtóra szeretnél játékokat telepíteni úgy meg kell adni a flatpaknak a meghajtó csatolási helyét is.

flatpak override–user com.valvesoftware.Steam –filesystem=/csato/lás/útvonala

A meghajtó rendszerindításkori csatolásához a következő fejezetben térek ki.

7. Egyéb, nem rendszer meghajtó automatikus csatolás beállítása (Javasolt)

Az arch alapvetően nem csatolja az adattárolásra használt meghajtóidat ezért azt neked kell megcsinálnod, és javasolt is ha pl a Steam játékaidat nem a home könyvtárba telepíted.

Az egyszerűbb opcióhoz telepítsd a gnome-disk-utility csomagot pacmannal, a nehezebb megoldáshoz az /etc/fstab fájl szerkesztése szükséges.

FIGYELEM! Az fstab fájl hibás szintaxis alapján történő szerkesztése azzal járhat hogy nem fog a rendszer elindulni, ezért csak akkor nyúlj bele ha már rendelkezel ezen irányban szakértelemmel.

Nyiss egy terminált, majd sudo mcedit /etc/fstab

A már benne lévő bejegyzésekhez ne nyúlj, azok elengedhetetlenek a rendszerindításhoz!!

A pontos szintaxist az Arch wiki fstab fejezetének 3.7-es pontján találod itt: https://wiki.archlinux.org/title/fstab

A meghajtód uuid azonosítóját a sudo blkid paranccsal tudod lekérni

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük