Megjelent a GNOME Commander 2.0, amely jelentős technikai megújulást hoz a Linuxos asztali környezetekhez készült, kétpaneles fájlkezelő számára. A kiadás legfontosabb újdonsága, hogy lezárult a GTK4-re váltás, a kódbázis pedig a korábbi C++-ról Rustra került átírásra. Ezáltal a GNOME Commander modernebb grafikus keretrendszerre épül, a projekt fejlesztése pedig egységesebb, korszerűbb technológiai háttérrel folytatódik tovább.
A GNOME Commander továbbra is a jól megszokott klasszikus kétpaneles felépítést alkalmazza, amely gyors könyvtárváltást, párhuzamos fájllisták kezelését, valamint másolási, áthelyezési és összehasonlítási műveleteket tesz lehetővé. Az új főverzióra a GTK4 keretrendszerre történő átállás lezárult, az alkalmazás kódbázisa pedig a korábbi C++ nyelvről Rustra került átírásra. A kiadás egyik legérdekesebb újdonsága a beépített terminál, amely lehetővé teszi a parancskimenetek megtekintését közvetlenül a fájlkezelőn belül. Így a felhasználónak nem kell külön terminálablakra váltania, ha egy művelet eredményét vagy egy parancs kimenetét szeretné ellenőrizni.
A GNOME Commander 2.0-ban megújult a gyorskeresés, pontosabb lett a keresési párbeszédablak működése, és frissült az alkalmazás beépített megjelenítőkomponense is. Az akadálymentesítési fejlesztések révén a képernyőolvasók megbízhatóbban értelmezik a felület kontextusát, ami a billentyűzetről vezérelt munkafolyamatoknál is tisztább visszajelzést adhat. A kiadás Waylandhez kapcsolódó hibajavításokat tartalmaz, így a fájlkezelő jobban illeszkedik a GTK4-re épülő, korszerű Linuxos grafikus munkamenetek működéséhez.
A fájlkezelési műveleteket több változtatás is érinti. Az egyes panelek önálló navigációs előzményt kaptak, bővült a beállítható billentyűparancsok köre, a fájllisták oszlopai pedig húzással rendezhetők át. A nagy könyvtárak méretének kiszámítása már nem blokkolja a felület működését, és a számítás megszakad, ha a kijelölés időközben másik fájlra kerül. Új beállítás kezeli, hogy a szimbolikus linkeket a program normál fájlként kezelje-e, az alapértelmezett külső terminálindító az xdg-terminal-exec lett, a külső terminálban indított parancsok befejezése után a program már nem tartja fenn indokolatlanul a folyamatot.
A projekt vezetését Wladimir Palant vette át Uwe Scholz-tól. Palant korábban már többször hozzájárult jelentős fejlesztésekkel a szoftverhez, így az új verzió fejlesztésében is meghatározó szerepet vállalt. További részletekért tekintsd meg a projekt Gitlab oldalát további információkért.
