Elérhető a Shotcut 25.12 a nyílt forráskódú videószerkesztő legfrissebb kiadása, mely elsősorban a képminőség finomításáról és a hatékonyabb hardveres támogatásról szól. Alig két hónappal az előző verzió után máris kaptunk pár hasznos újdonságot: Linuxon (X11 alatt) például már az NVIDIA NVENC is használható képernyőrögzítéshez. A feliratokkal dolgozóknak jó hír, hogy bővült a formátumtámogatás (mov_text, SSA), az AppImage és Snap csomagok használói pedig stabilabb VA-API támogatásnak örülhetnek.
Tartalomjegyzék

Szintlépés a színkezelésben: jön a teljes 10 bites támogatás
A Shotcut kiadás igazi technológiai újdonságát a színmélység és a színkezelés radikális átalakítása adja, amely mostantól szélesebb körben teszi lehetővé a 10 és 12 bites videoforrások feldolgozását. Míg korábban a 10 bites projektek csak korlátozottan, főként GPU-alapú effektekkel voltak megvalósíthatók, az új verzióban számos CPU-alapú videóeffektet, átmenetet és sávkeverési módot portoltak a magasabb bitmélység támogatásához. Ezzel párhuzamosan bevezették a lineáris színfeldolgozást, amely kiküszöböli a pixelkeverés során fellépő színtorzításokat, biztosítva a technikailag pontosabb skálázást és elmosást. A felhasználók egy új „Processing Mode” menüben választhatnak a sebességre optimalizált 8 bites és a kiváló minőséget nyújtó, de erőforrásigényesebb 10 bites lineáris módok között.
Még felhasználóbarátabb kezelőfelület és okosabb szűrőmenük a Shotcutban
A kezelőfelület és a munkafolyamatok egyszerűsítése érdekében több kényelmi funkció is helyet kapott a csomagban, például a HTML-alapú generátorok mostantól vizuális sablonböngészővel segítik a választást. A szűrők menüje intelligensebbé vált, így a választott elrendezéstől függően automatikusan a színkorrekciós vagy a hanggal kapcsolatos eszközöket kínálja fel elsődlegesen, a videószűrők pedig dedikált legördülő listát kaptak a technikai kategóriák szerinti válogatáshoz. A frissítés természetesen számos korábbi hibát is orvosol, javítva a DeckLink monitorozást, az audió szűrők stabilitását és a hardveres kódolók működését, miközben a Glaxnimate integráció átnevezésével egyértelműbbé tették, hogy az eszköz az egyszerű rajzolástól a komplex animációkig mindenre alkalmas.
