A nyílt forráskódú, x86 PC-emulátor, a 86Box a napokban egy izgalmas promóciós videót tett közzé YouTube-csatornáján, amelyben egy régóta várt funkciót jelentettek be. Az augusztus 9-én érkező stabil kiadás ezzel egy régi hiányosságot pótol, és fontos lépést jelent a felhasználói közösség elvárásainak teljesítése felé.
Tartalomjegyzék
Bemutatkozik a 86box VM Manager
A „A PORTAL OPENS — SEASON 5 [VERSION 5.0]” címmel közzétett új videóban egy vadonatúj virtuális gép-kezelő felületet mutattak be, amely a 86Box részeként érhető el. A demonstráció során a fejlesztők a 86box -E machines parancsot használták egy Windows parancssorban, amellyel előhívták az új kezelőfelületet. A látottak alapján kíváncsiságból saját magam is buildeltem a legfrissebb, 7267-es verziószámú nightly kiadást Arch Linuxon, és megerősíthetem: a felület működik Linux alatt is, igaz még erősen látszik hogy nincs kész.
Régi adósságot törlesztettek ezzel a fejlesztők
Ez az új fejlesztés egy régóta várt és hiányolt képességet hozott el a felhasználóknak. A 86Box korábban csupán egyetlen virtuális gép futtatását és kezelését tette lehetővé. Több gép párhuzamos kezeléséhez külső eszközökre volt szükség, mint például a Windowsos 86BoxManager, a platformfüggetlen Avalonia86, a Python-alapú sl86, a Linuxos Linbox-qt5 vagy épp a macOS-es MacBox for 86Box. Mostantól azonban a beépített VM-kezelő révén ezekre nincs feltétlen szükség – egyetlen parancs segítségével hozzáférhetünk az összes géphez közvetlenül a 86Box-on belül.
Egyszerű de átlátható felület Qt5 alapokon
Az új kezelőfelület vizuálisan a klasszikus VirtualBox-ot idézi, de letisztultabb, minimalistább kialakításban. A bal oldali oszlopban jelennek meg a konfigurált virtuális gépek listája, középen a kiválasztott gép alapadatai és leírása látható, míg jobb oldalon egy előnézeti kép, illetve jegyzetek adhatók a VM-hez. A felület alján a legfontosabb vezérlőgombok kaptak helyet: jól ismert konfigurációs ablak elérése, újraindítás, leállítás, hibernálás, valamint egy gyors Ctrl+Alt+Del parancs. A program azt is megmutatja, hogy az adott gép milyen PID alatt fut – ami hasznos lehet akkor, ha a gépet nem sikerül normál módon bezárni.
Új virtuális gépek létrehozása varázslóval
A Fájl menüsorban jelenleg egyetlen opció érhető el: új virtuális gép létrehozása. Ez egy varázslóhoz irányít, ahol megadhatjuk, hogy teljesen új gépet szeretnénk létrehozni vagy egy meglévő konfigurációt használunk. A beállításokat a szokásos 86box.cfg fájlból tölti be a rendszer. Az újonnan létrehozott virtuális gép pedig egy különálló könyvtárba kerül. A „Tools” menüpont egyelőre csupán egy lehetőséget kínál, de várhatóan a jövőben további funkciókkal bővül.
A hardverkonfigurációk testreszabásához a jobb alsó sarokban található fogaskerék-ikon ad hozzáférést. Innen részletesen beállítható, hogy milyen CPU-t, chipsetet, grafikus kártyát, perifériát vagy egyéb hardverelemet kívánunk emulálni.
Elérhetőség és követelmények
A VM-kezelő egyelőre csak a Nightly build változatokban érhető el, így aki szeretné kipróbálni, annak manuálisan kell fordítania a forráskódból. A futtatáshoz szükség van a 86Box ROM készletére is, amely külön Git repóból tölthető le. A videó rövid leírása szerint az új felület Augusztus 9-én fog debütálni.
A 86Box nightly kiadásának lefordítása nem különösebben bonyolult, de igényel némi előkészületet, különösen a szükséges fejlesztői csomagok és függőségek telepítését illetően. A hivatalos dokumentáció részletes leírást nyújt a folyamatról, amely platformonként eltérő lehet, de az alapvető lépések minden rendszeren azonos logikát követnek.
A buildeléshez több fejlesztői könyvtárra és fejlesztőeszközre van szükség. A legfontosabbak közé tartozik a CMake, a pkg-config, valamint az olyan multimédiás és grafikus könyvtárak, mint a libSDL2, FreeType, libpng, OpenAL, RtMidi, libslirp, libsndfile és Fluidsynth. A Qt5 vagy Qt6 könyvtár megléte is elengedhetetlen, mivel a felület ezekre épül. Ezeket a legtöbb disztribúcióban a csomagkezelőn keresztül lehet telepíteni. Debian-alapú rendszereken például az apt használható, míg Arch Linuxon a pacman, illetve az AUR kínálja a szükséges csomagokat.
Windows rendszeren az MSYS2 környezet biztosítja a legegyszerűbb módját a nightly build elkészítésének. Ebben a környezetben elérhető minden szükséges MinGW alapú csomag, így telepíthetőek az olyan elengedhetetlen eszközök is, mint a GCC fordító, CMake, SDL2 vagy épp a libpng és a FreeType. A fordítás a projekt src mappájából történik a megadott makefile segítségével, amely a Windows-specifikus beállításokat tartalmazza.
