20 éve, 2004. november 9-én a Mozilla Alapítvány kiadta a Firefox böngésző 1.0-s verzióját. Az eredetileg a Netscape Navigator kódjára épülő böngésző alternatívát kínált az Internet Explorerrel szemben, számos újítással, amelyek új irányt mutattak a böngészők fejlődésében, és hozzájárultak az internet globális elterjedéséhez.
Tartalomjegyzék
A kezdetek
A Firefox története a Mozilla projekt részeként indult a 90-es évek végén, amikor a Netscape Navigator böngésző új, nyílt forráskódú változatának létrehozásával foglalkoztak. Az első termékük a Mozilla Suite nevű csomag volt, amely böngészőt, e-mail klienst és egyéb internetes eszközöket tartalmazott. Azonban hamar világossá vált, hogy a felhasználók egy egyszerűbb, gyorsabb böngészőt szeretnének.
2002-ben Dave Hyatt, Joe Hewitt és Blake Ross fejlesztők egy kísérleti ágat indítottak a Mozilla projekt keretében, amely Phoenix néven egy letisztult, gyors böngészőt célzott meg. Ezt a Mozilla Suite szoftveres túlterheltsége ellen hozták létre, és céljuk az volt, hogy ezzel a böngészővel váltsák le az eredeti csomagot. Az első verzió 2002. szeptember 23-án jelent meg. A projekt többször is nevet változtatott: először Phoenix néven indult, de 2003-ban Phoenix Technologies védjegykövetelése miatt Firebirdre nevezték át. Ez a név azonban zavart okozott a Firebird adatbázis projekt miatt, így végül 2004 februárjában Firefox lett belőle. Az első hivatalos Firefox verzió, az 1.0, 2004 novemberében jelent meg.
A böngésző a folyamatos innovációnak köszönhetően gyorsan népszerű lett
A böngésző népszerűsége gyorsan növekedett, mivel a beépített felugróablak-blokkoló, a lapozott böngészés és a bővítményrendszer hamar kedveltté tette. Ezek a funkciók már léteztek más böngészőkben, de a Firefox volt az első, amely széles körben elterjedt, mint az Internet Explorer alternatívája, különösen annak biztonsági problémái miatt.
A következő években a böngésző rendszeres frissítésekkel gazdagodott, új funkciókkal és fejlesztésekkel, mint például a 2011-es Strata dizájn, a 2014-es Australis dizájn, és a 2017-es Photon, amelyek modern, letisztult felhasználói felületet hoztak. 2017-ben a Mozilla elindította a Quantum projektet, amely új böngészőmotort és többprocesszoros működést vezetett be, hogy növelje a teljesítményt és csökkentse a memóriaigényt. A Quantum projekt részeként 2017 novemberében megjelent Firefox 57 jelentős frissítés volt a böngésző számára, amely korszerűsített architektúrát és jobb teljesítményt kínált.
A böngésző az évek során további mérföldköveket ért el: 2019-ben egy tanúsítványhiba miatt a Mozilla egy ideiglenes megoldással oldotta meg a bővítmények letiltását, 2021-ben végleg megszüntette az Adobe Flash támogatását, és bevezette a Proton dizájnt. 2023 szeptemberében a Firefox 118.0 bevezette az eszközön történő fordítást, míg 2024 januárjában a Debian-alapú Linux disztribúciókhoz hivatalos APT-tárolót biztosított.
A böngészőt ért kritikák
A Firefoxot több kritika érte az évek során, különösen teljesítménye és memóriahasználata miatt, mivel sokszor nagy memóriát igényelt több lap és bővítmény használata esetén. A 2017-es Quantum verzió bevezetésével a régi bővítmények inkompatibilissé váltak, ami felhasználói elégedetlenséget okozott. A böngészőt a nehézkesen bevezetett új webes szabvány-támogatások, az új dizájnok bevezetése, például az Australis és Proton és a biztonsági rések könnyű kihasználhatósága miatt is gyakran kritizálták.
A Firefox napjainkban csak a világpiac egy kis szeletét uralja
A böngésző piaci részesedése napjainkra jelentősen lecsökkent, a csúcsot 2008 augusztusban sikerült elérni, ekkor a Firefox világpiaci részesedése 33% volt. Jelenleg a Google Chrome és az Apple Safari uralja a böngésző piacot. A 2024.októberi adatok alapján a Firefox a világpiac mindössze 2,65%-át uralja, míg konkurensei közül az Edge a piac 5,26, a Safari a 18,09, míg a Chrome a 66,65%-át uralja.
Ugyan sokat kopott fényéből a Firefox de ennek ellenére máig jelentős szerepet tölt be a nyílt forráskódú közösség támogatásával. Boldog Születésnapot Firefox!
