Hihetetlen, de ma 20 éve, hogy elindult az Ubuntu projekt. Annak idején nekem is ez volt az első tartósan használt Linux disztróm a 4.10-es kiadás formájában miután rövid kalandozásaim véget értek az UHU-Linuxal. Ebben a cikkben visszatekintek az elmúlt 20 évre, az Ubuntu múltjára, jelenére, jövőjére, és az Open Source iparágra gyakorolt hatásaira.
Tartalomjegyzék
A Kezdetek
Az Ubuntu Projekt kialakulásának története 2004-ben kezdődött, amikor a dél-afrikai búr származású vállalkozó, Mark Shuttleworth megalapította a Canonical Ltd.-t azzal a céllal, hogy létrehozzon egy felhasználóbarát Linux-disztribúciót, amely ingyenesen elérhető mindenki számára. A rendszer alapját a Debian Linux képezte, amely egy erős és stabil alapot biztosított, de a Canonical célja az volt, hogy egyszerűbb telepítést, rendszeres frissítéseket és könnyen használható grafikus felületet kínáljon.
A disztribució neve az afrikai Nguni filozófiából származik, jelentése: „emberség mások iránt”, ami azt sugallja: „az vagyok, aki vagyok, mert mindannyian azok vagyunk, akik vagyunk”
A disztribució első verziója a 4.10, 2004 októberében jelent meg, és gyorsan népszerűvé vált a felhasználók körében, mivel rendszeresen, hat havonta kiadott új verziókat, melyek megbízható támogatást és egyszerű telepítést biztosítottak.
Az Ubuntu hamar népszerűvé vált a közösség körében és világszerte
A 4.10 kiadása után nem sokkal megrendezték az Ubuntu projekt első fejlesztői találkozót Spanyolországban, Mataróban. A projekt gyorsan növekedett: 2005-ben létrejöttek az első helyi közösségek Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban és Japánban, valamint elindult a ShipIt program, amely ingyenes CD-ket küldött azoknak, akik kérték. A disztribuciót támogató közösség hamarosan megalkotta az első hivatalos mellékverziót, a Kubuntu 5.04-et. Mark Shuttleworth ugyanebben az évben megalapította az Ubuntu Foundationt, amely 10 millió dolláros alaptőkével biztosította a projekt folyamatos fejlesztését és fenntarthatóságát.
A világ első LTS kiadású disztribuciója
2006-ban megjelent az első hosszú távú támogatással (LTS) rendelkező verzió, a 6.06 „Dapper Drake” mely akkor egyedülálló volt a Linux disztribuciók között. 2008-ban kiadták az első Ubuntu Cloud képeket, majd megjelent a Wubi, amely lehetővé tette a Windows felhasználók számára, hogy biztonságosan dual-boot rendszerként telepítsék az Ubuntut.
Az online tér megnyílásával értelmetlenné vált a ShipIt program
2011-ben a ShipIt program véget ért, és az új verziók már csak letöltéssel voltak elérhetők. Ugyanebben az évben az Ubuntu az OpenStacket választotta fő felhőinfrastruktúrájaként, és ez megalapozta a rendszer további sikerét a felhőalapú szolgáltatások terén.
Ugyanebben az évben a GNOME 2 asztali környezetet felváltotta a disztribució saját fejlesztésű Unity felülete, mely nagyon megosztotta a közösséget, majd végül 2017-ben újra visszatértek a GNOME 3-ra a 17.10-es kiadással. A 16.04.5-től kezdve legalább 2 GB méretű telepítő adathordozóra van szükség, és a minimális CD telepítés 18.04-ig volt elérhető. A 32 bites x86 processzorok támogatása az Ubuntu 18.04-ig tartott, majd a 32 bites „örökölt szoftverek” támogatását szelektíven folytatták.
A Canonical 2022-ben bemutatta az új Ubuntu logót. 2023-ban elindult az Ubuntu Pro, amely kiterjesztette a Canonical elkötelezettségét az Universe tároló és más nyílt forráskódú alkalmazások karbantartása iránt.
Ezt követően 2024 áprilisában megjelent a 24.04 LTS „Noble Numbat”, amely 12 évre növelte az LTS támogatást, ezzel biztosítva a folyamatos stabilitást azok számára, akik hosszú távú megbízhatóságra vágynak.
Végül 2024-ben ünnepli az Ubuntu 20. születésnapját, amely egybeesik az Oracular Oriole verzió megjelenésével.
2024.augusztus 9-én a Canonical bejelentette, hogy minden kiadáskor az éppen elérhető legújabb Linux kernel kódot fogják használni, még akkor is, ha az nem rendelkezik stabil verzióval.
Mára már számos változatban telepíthetjük
A disztribució számos hivatalos és félhivatalos változattal rendelkezik, például az Edubuntu, amely általános iskolai oktatásra készült, GNOME ablakkezelővel; a Kubuntu, amely KDE asztali környezettel bír; a Lubuntu, a legkisebb erőforrás-igényű disztribúció LXQt felülettel; az Xubuntu, amely Xfce asztali környezettel érkezik; az Ubuntu Budgie, Budgie asztali környezettel; az Ubuntu Cinnamon, a Linux Mint Cinnamon felületét használó disztribúció; az Ubuntu Kylin, amely a kínai felhasználók számára optimalizált; az Ubuntu MATE, kis erőforrás-igényű disztribúció, MATE asztali környezettel; az Ubuntu Studio, multimédiás tartalmak készítésére fókuszáló disztribúció; az Ubuntu Server, amely adminisztrációs eszközöket és szerveralkalmazásokat tartalmaz; az Ubuntu Unity, amely a Unity felületet használja; valamint az Ubuntu Cloud, amely felhőszolgáltatások építésére specializálódott.
Innovációk bevezetése
2016-ban bemutatták az Ubuntu Core első kiadását, amely kifejezetten céleszközök telepítésére készült, valamint bevezették a Snap csomagokat, amelyek vonzóvá tették a platformot a nagy szoftvergyártók számára. 2017-ben a disztribució elérhetővé vált a Windows Subsystem for Linux (WSL) rendszerben, lehetővé téve a fejlesztők számára, hogy Linux eszközeiket Windows alatt használják.
A Canonicalt számos kritika érte az évek során
A disztribuciót gondozó Canonical Ltd-t gyakran kritizálják amiatt, hogy egyre inkább eltávolodott a közösségi alapú fejlesztésektől, és a Canonical befolyása túlzott mértékűvé vált. A Unity felhasználói felület bevezetése sokakat elidegenített, mivel a változás radikálisnak és szükségtelennek tűnt. Egyesek szerint az Ubuntu elmozdulása a Snap irányába kevésbé nyílt környezetet eredményezett, mivel a Snap központosított rendszere eltér a hagyományos, decentralizált Linux-csomagkezelési megközelítésektől.
Konkluzió az elmúlt 20 évre
A disztribució 2004-es első verziója óta az egyik legnépszerűbb és legáltalánosabb célú Linux disztribúció lett, melyet olyan széles körű online közösségek támogatnak, mint például az Ask Ubuntu. Közösségi kiadások is léteznek, valamint népszerű a felhőalapú számítástechnikában, ahol támogatja az OpenStack-et is.
Összességében a disztribució jelentősen hozzájárult a Linux elterjedéséhez azáltal, hogy felhasználóbarát megoldásokat kínált, mint például az egyszerű telepítés és használat, ami vonzóvá tette az átlag felhasználók számára is. Az első hosszú távú támogatással (LTS) rendelkező kiadások bevezetésével stabil és megbízható környezetet biztosított, különösen vállalati alkalmazásokhoz. Emellett a közösségi fejlesztések és a helyi közösségek támogatása elősegítette sok új projekt és szoftver születését. Az innovatív technológiák, mint a Snap csomagok és az OpenStack felhőinfrastruktúra, tovább növelték a Linux népszerűségét, míg a Windows Subsystem for Linux (WSL) lehetővé tette a Linux eszközök használatát Windows környezetben, ezzel szélesítve a felhasználói bázist.
Szóval, Boldog 20. születésnapot Ubuntu!