A Linux 7.4 kernel egy több mint két éve készülő VFS-optimalizációt kaphat, amely megszüntet egy felesleges dentry-referencia-kezelési lépést a fájlok megnyitásakor. Egy 20 magos virtuális gépen végzett célzott tesztben a csak olvasásra történő fájlmegnyitások száma másodpercenként mintegy 39 százalékkal nőtt.
A VFS fába bekerült Christian Brauner javítócsomagja, amely az fsmount() rendszerhívást kiegészíti az FSMOUNT_NAMESPACE jelzővel. A várhatóan a Linux 7.1 kernelben bővítés lényege, hogy a kernel immár egyetlen műveletben tud létrehozni egy fájlrendszert, majd azt rögtön egy frissen nyitott mount névtérhez csatolni. Ez a bővítés elsősorban a konténerfuttatók számára lehet érdekes, mert a fájlrendszer létrehozását és az új mount névtérhez rendelését egyetlen lépésbe vonja össze.
A Linux 6.17-es kernel verzió egyik csendes, de jelentős fejlesztése a VFS (Virtual File System) alrendszerhez kapcsolódik. A változtatás célja, hogy lehetővé tegye a többeszközös fájlrendszerek – például a Btrfs – számára a működés folytatását akkor is, ha egyes tárolóeszközök kiesnek. Korábban a kernel a fájlrendszer teljes leállítását kezdeményezte az ilyen esetekben, mivel a meglévő shutdown() callback ezt automatikusan kiváltotta. A 6.17-es verzióban bemutatott új remove_bdev() callback viszont lehetővé teszi, hogy a fájlrendszer maga döntse el, képes-e továbbműködni a hiányzó eszköz nélkül, és csak végső esetben válik szükségessé a teljes leállás.
A Linux 6.16 kernel verzió fejlesztési ciklusának egyik fontos alrendszere a VFS, vagyis a virtuális fájlrendszer-réteg, amelynek bejelentett fejlesztései jelentős előrelépést hozhatnak a magyarul furcsán hangzó „fagyasztás és felengedés” azaz freeze/thaw mechanizmusának integrációjában. A Christian Brauner által beküldött változtatások célja, hogy a fájlrendszer-fagyasztás képessége szorosabban illeszkedjen a rendszer energia- és felfüggesztés (suspend) kezelési folyamatába.
