Jens Axboe új RFC javítássorozata jelentősen csökkentheti az io_uring egyes műveleteinek többletköltségét, és a korai mérések alapján komoly teljesítménynövekedést hozhat. A fejlesztés lényege, hogy bizonyos műveleteket nem küld automatikusan külön munkaszálra a kernel.
Az io_uring az fsync, statx, openat, xattr, fadvise és splice hívásokhoz hasonló műveleteket jelenleg automatikusan az io-wq feldolgozó szálaira bízza, mivel nem lehet előre biztosan megállapítani, hogy végrehajtásuk jár-e várakozással. Emiatt akkor is szükség lehet szálébresztésre, kontextusváltásra és egy task_work visszatérési ciklusra, ha a kérés valójában azonnal teljesülne.
Axboe új megoldása ezeket a kéréseket először közvetlenül próbálná végrehajtani, és csak akkor vonná be az io-wq egyik feldolgozó szálát, ha a művelet valóban várakozásra kényszerül. Ilyenkor egy szabad io-wq szál átveszi a beküldő folyamat azonosítóját, jogosultságait, ütemezési beállításait és cgroup-tagságát, majd befejezi az io_uring_enter() hívást. Az eredeti folyamat eközben az io-wq részeként fejezi be a megkezdett műveletet.
Axboe „crazy patches” néven jellemezte a fejlesztéseket, amelyeknek köszönhetően az első benchmarkok jelentős teljesítménynövekedést mutatnak. A javítássorozat egyelőre RFC állapotban van, így még további tesztelés és fejlesztés vár rá. Ha kellően kiforrottá válik, akár a Linux 7.4 fejlesztési ciklusába is bekerülhet.
