A GIMP projekt kiadta a GIMP 3.1.2 verziószámú kiadást, amely fejlesztői előzetesként szolgál a következő nagyobb verzió, a GIMP 3.2 számára. Ez a kiadás még nem alkalmas éles használatra, de már most betekintést enged abba, milyen irányba fejlődik a népszerű nyílt forráskódú képszerkesztő.
A Nintendo rajongók körében ismert Harbour Masters csapata, akik korábban olyan klasszikusokat vittek PC-re, mint a Star Fox 64 vagy a The Legend of Zelda: Ocarina of Time, most egy újabb kultikus játékot hozott el számítógépre. Ezúttal a Mario Kart 64 kapott nem hivatalos, PC-n futtatható változatot, amely a SpaghettiKart nevet viseli. A projekt teljesen független a Nintendo-tól, hivatalos támogatásban természetesen nem részesül, ugyanakkor komoly technikai alapossággal készült.
A Linux 6.16-os verziójának harmadik kiadásra jelölt változata (rc3) a szokásos menetrendet követi. Linus Torvalds szerint bár az előző, rc2 verzió a szokásosnál kisebb volt, az rc3 már visszatért a megszokott mérettartományba. Ez alapján a fejlesztési ciklus normális ütemben halad, és különösebb kiemelkedő esemény vagy probléma nem befolyásolja a kiadás előkészítését. A kernel változtatásainak terjedelme kiegyensúlyozott, nagyobb kiugrások nélkül.
A Darktable 5.2 kiadása jelentős lépést jelent az ingyenes nyerskép-feldolgozó szoftver fejlődésében, amely a 2022-es 5.0 verzió óta több mint 1000 commiton keresztül fejlődött. A mostani kiadás számos kulcsfontosságú újítással bővült, amelyek közé tartozik például az új Raster Mask Import modul, a snapshotok párhuzamos megjelenítése az aktuális képpel, valamint az új többszörös előbeállítás exportálási lehetőség. Az alapértelmezett tónusleképező a modern Sigmoid modul lett, míg a metaadat-modul immár teljesen testreszabható, így a felhasználók minden olyan címkét hozzáadhatnak és kezelhetnek, amelyet az exiv2 támogat. Fontos figyelmeztetés, hogy a 16 bites JPEG XL exportálása jelenleg nem garantáltan veszteségmentes, valamint a program bezárásakor aktív háttérmunkákra figyelmeztető jelzés is bekerült.
Az Ubuntu 25.10 kiadásával jelentős váltás következik be a RISC-V architektúrát támogató rendszerkövetelményekben. A Canonical bejelentette, hogy a jövőbeni fejlesztések során az Ubuntu kizárólag az RVA23 profilcsaládot fogja támogatni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi LTS-verzióról, az Ubuntu 24.04-ről nem lehet majd továbbfrissíteni olyan eszközökön, amelyek nem felelnek meg az RVA23U64 specifikációnak. Ez a profil az, amely a felhasználói tér számára releváns utasításkészletet határozza meg.
2025.június 21-én, a nyári napforduló alkalmával jelent meg az Xlibre projekt első hivatalos kiadása, amely egy teljes értékű forkja az Xorg Xservernek. A fejlesztést Enrico Weigelt vezeti, célja pedig egy tisztább, aktívabban karbantartott és nyíltabb jövőképű X11-kiszolgáló létrehozása. A kiadás több ezer commitot foglal magába, és nem csupán kódkarbantartást, hanem úttörő funkciókat is bevezet.
A Linux kernel levelezőlistán ismét feszültségek alakultak ki, miután a Bcachefs fájlrendszer fejlesztői késői új funkciókat próbáltak becsempészni a 6.16-os kernelciklus „javítások” címszó alatt beküldött kódjaiba. A kernelfejlesztés megszokott rendje szerint új funkciók csak az úgynevezett „merge window” alatt kerülhetnek be, amely a 6.16-os ciklusra vonatkozóan már közel két hete lezárult. A Bcachefs fejlesztői azonban kivételt szeretnének, mivel szerintük ezek az újdonságok adatbiztonsági szempontból szükségesek.
Az OpenZFS legújabb, 2.3.3-as kiadása hivatalosan is elérhetővé vált, számos frissítéssel a Linux és a FreeBSD rendszerekhez. A fájlrendszer mostantól Linuxon a 4.18-as és a 6.15-ös kernelverziók között biztosít teljes körű kompatibilitást, míg FreeBSD alatt a 13.3-as, illetve a 14.0-s verziótól fölfelé használható problémamentesen. A kiadás jelentős része a Linux 6.15-höz történő illesztésről szólt, amely során több kernel-specifikus változást kellett lekövetni. A FreeBSD platformon szintén érkeztek célzott frissítések, köztük a SYSCTL_SIZEOF makró alkalmazása és a rendszerhívások finomhangolása.
Az NVIDIA közzétette a 570.169-es verziószámú stabil GPU-meghajtót Linux rendszerekhez, amely a cég „Recommended/Certified” ághoz tartozik. Ez a kiadási vonal ritkábban frissül, azonban minden új verziója szigorú minőségbiztosítási tesztelésen megy keresztül, így elsősorban azoknak ajánlott, akik kiszámítható és megbízható működést várnak el. A mostani kiadás két jelentős hibát javít: az egyik egy kernel-szintű use-after-free hibát szüntet meg, amely a Turing generáció előtti GPU-kat érinthette, a másik pedig egy összeomlást okozó problémát orvosol, amely akkor jelentkezett, ha 32 bites x86-os alkalmazások modern glibc-verziókon keresztül próbáltak dlopen() hívást végrehajtani.
Az X11 fejlesztői több, akár évtizedek óta meglévő hiba javítását is bejelentették a 2025. június 17-én kiadott biztonsági közleményben. A frissítések az X szerver 21.1.17-es és az Xwayland 24.1.7-es verziójához érhetők el, és olyan problémákat kezelnek, amelyek memóriasérüléshez, adatolvasási hibákhoz vagy más kliensek működésének megzavarásához vezethetnek. A hibák közös jellemzője, hogy mélyen beágyazottak a grafikus rendszer protokollkiterjesztéseibe, és több közülük még az XFree86 korszakából származik. A legtöbb sebezhetőséget Nils Emmerich fedezte fel, a jelentések Julian Suleder közvetítésével jutottak el az X.Org csapathoz.
