Egy új, nyílt forrású projekt, a FRANK OS azt a szokatlan ötletet valósítja meg, hogy egy asztali grafikus felületet és egy komplett alkalmazáskészletet egy Raspberry Pi mikrokontrollerre implementál. Az 1.0 verziószámú kiadás egy teljeskörű funkcionalitással rendelkező, egérrel kezelhető ablakos környezetet kínál, a Win9x operációs rendszereket idéző vizuális megjelenéssel.
Az Alliance for Open Media kiadta a libavif 1.4-es verzióját, amely az AVIF formátum hivatalos referencia könyvtárának legújabb kiadása kódolási és dekódolási célokra. Az új frissítésben a modern HDR-közeli munkafolyamatok, a színinformáció kezelése, valamint a parancssori eszközök rugalmasabb használata is új lehetőségekkel bővült. gain map, Sample Transform és cICP támogatás érkezik a Libavif 1.4-ben A…
Az ASUS asztali alaplapok szenzorainak Linux alatti megfigyelése az utóbbi években látványosan javult, főleg az olyan nyílt forrású drivereknek köszönhetően, mint az asus-ec-sensors és a hardvermonitorozási (HWMON) alrendszer körüli fejlesztések. A következő lépés a Linux 7.1 kernel felé vezető úton jön: az elmúlt napokban újabb alaplap-azonosítók és szenzorkiosztások kerültek be a hwmon-next ágba, még az áprilisi összeolvasztási időablak előtt.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Colorado államban a törvényhozásban benyújtásra került egy törvényjavaslat, amely a számítógépes eszközök felhasználóinak életkori besorolását az operációs rendszerek szintjén szabályozná. Bár a törvénytervezetet Demokrata párti képviselők nyújtották be, a törvénynek már Republikánus támogatói is vannak. Későbbi sajtó tudósításokból azonban kiderült, hogy a törvénytervezet nem egyedülálló: Kalifornia állam törvényhozása már korábban elfogadta az úgynevezett Digital Age Assurance Act néven ismert, AB-1043-as számon nyilvántartott törvényjavaslatot, amely jelen állás szerint 2027.01.01-től lépne hatályba.
Az Arch Linux csapata kiadta a 2026. március 1-i telepítő ISO lemezképet, amely a 2026 februárjában a tárolókba bekerült csomagállapotot hozza el egy új, frissített telepítőképen.
Az ausztrál Cortical Labs bemutatóvideóval demonstrálta, hogy a CL1 nevű biológiai számítógépük képes a Doom alap szintű irányítására úgy, hogy a számítási magot egy mikroszkopikus elektródatömbre ültetett, nagyjából 200 000 élő emberi idegsejt adja. A cég szerint ez már túlmutat a korábbi, egyszerűbb játékteszteken, mivel a Doom összetettebb környezete és a gyors visszacsatolás komolyabb tanítási módszert kívánt.
A GNU projekt saját fejlesztésű kísérleti, Mach kernelre épülő operációs rendszere új mérföldkövet ért el 2026. március 1-jén: a GNU Guix Hurd immár natív 64 bites formában is elérhető, ami a GNU Guix eszközein keresztül x86_64 gépeken is kipróbálható. A Hurd hosszú időn át gyakorlatilag a 32 bites x86 vonalhoz volt kötve, ami modern hardveres környezetben szűk mozgásteret adott a teszteléshez és fejlesztéshez.
Az AerynOS projekt 2026. február 28-án kiadta a 2026.02-es ISO pillanatképet, amely csomagfrissítésekkel és több, a telepítést is érintő módosítással viszi tovább a független disztribúció alfa állapotú fejlesztési vonalát. A csapat továbbra is úgy adja ki a live GNOME ISO-t, mint a Lichen telepítő belépési pontját, ezért a telepítéshez hálózati kapcsolat szükséges, mivel a rendszer a csomagkészleteket a saját tárolóból tölti le.
A Linux 7.1 fejlesztési ágába bekerült egy olyan energiagazdálkodási módosítás, amely érdemben átírja a kernel alapértelmezett reakcióját a végzetes ACPI hibákra. Eddig ilyen esetben a rendszer jellemzően csak naplózta a történteket, a tervek szerint viszont a 7.1-től kezdve alapból megpróbálja leállítani a gépet, ha az ACPI alrendszer helyrehozhatatlan hibát jelez.
A BunsenLabs csapata 2026. február 27-én elérhetővé tette a Debian alapjaira felépített disztribució Carbon kódnevű kiadását, amely továbbviszi a CrunchBang Linux örökségét a könnyűsúlyú, OpenBox-alapú asztali környezetre építkezve.
