A GNOME egyik fejlesztője hónapokkal ezelőtt benyújtott egy Merge requestet, amely az X11 végleges eltávolítását kezdeményezte az asztali környezetből. Ennek a munkának a lezárásaként, a Mutter kompozitor forráskódjából teljesen eltávolították az X11 backend-et, ezzel a GNOME hivatalosan is Wayland asztali környezetté vált.
Közel fél évvel az előző, 2.2-es kiadás után megérkezett az LXQt 2.3.0, a könnyűsúlyú, Qt-alapú asztali környezet legfrissebb verziója. A fejlesztés továbbra is a Wayland-kompatibilitás tökéletesítésére összpontosít, miközben több alkalmazás és rendszerkomponens is kényelmesebb és modernebb működést kínál.
A Linux 6.19 kernel fejlesztési ciklusának részeként megérkezett a legújabb drm-misc-next frissítés, amely a kernel grafikus alrendszerének kisebb, de kulcsfontosságú meghajtóit bővíti. Az aktuális csomag új Arm Mali és Vivante GPU-k támogatását hozza, miközben tovább javítja a beépített gyorsító (accel) meghajtók funkcionalitását. A cél az, hogy a grafikus és neurális feldolgozási feladatokat végző eszközök hatékonyabban működjenek, és a Linux egyre több modern rendszerchipet tudjon teljes mértékben kihasználni.
Az NVIDIA kiadta legújabb Linux x64 (AMD64/EM64T) grafikus meghajtóját, 580.105.08 verziószámmal, amely több fontos hibajavítást, stabilabb HDMI-kezelést és egy új, CUDA_DISABLE_PERF_BOOST nevű környezeti változót tartalmaz, amellyel kézzel szabályozható a GPU teljesítménye.
Az Open Container Initiative (OCI) kiadta a Runtime Specification v1.3 verzióját, amely a konténerizált operációs rendszerek és alkalmazások futtatási szabványát határozza meg. Ez a specifikáció a konténerek konfigurációját, futtatási környezetét és életciklusát szabályozza. A mostani, 1.3-as kiadás legfontosabb újdonsága, hogy a FreeBSD hivatalosan is bekerült a támogatott rendszerek közé. Az örömteli hírt a FreeBSD Foundation közleményben jelentette be a mai napon.
A Debian fejlesztői bejelentették, hogy az ARMEL és MIPS64EL architektúrákat hivatalosan eltávolították az unstable és experimental ágból, ezzel lezárva e két, korosodó platform történetét a disztribúcióban. Az ARMEL (ARM EABI) a régebbi, 32 bites ARM eszközöket célozta, míg a MIPS64EL a 64 bites MIPS processzorokat támogatta. Mindkettő fokozatosan veszített jelentőségéből, mivel a hozzájuk tartozó hardverek már ritkán elérhetők, a fejlesztői érdeklődés pedig gyakorlatilag megszűnt. Bár az ARMEL még néhány eszközön, például a Raspberry Pi 1 és a Raspberry Pi Zero (W) modelleken megtalálható, a közösségi aktivitás ezen a területen szinte teljesen eltűnt.
Megjelent az Omarchy 3.1.5, amely több hibajavítással, új funkcióval és jobb rendszerintegrációval teszi kényelmesebbé a használatot. Az új verzió a korábbi telepítéseknél frissíthető az Omarchy menüből a Super + Alt + Space billentyűkombinációval elérhető Update funkcióval, míg az új telepítésekhez letölthető ISO-képfájl is elérhető a hivatalos weboldalon.
A Debian fejlesztői levelezőlistán 2025. október 31-én Julian Andres Klode bejelentette, hogy legkorábban 2026 májusától hard, azaz megkerülhetetlen Rust-függőségeket és Rust-kódot vezet be az APT-ben. A terv kifejezetten a Rust fordítóra és szabványkönyvtárra, valamint a Sequoia ökoszisztémára támaszkodik. A bejelentés szerint az irányváltás nem csupán kísérlet, hanem stratégiai döntés a csomagkezelő „hosszú távú biztonságának és minőségének javítására”.
Linus Torvalds bejelentette a Linux kernel legújabb tesztverzióját, a Linux 6.18-rc4-et, amely a fejlesztési ciklus negyedik heti kiadásaként érkezett. A fejlesztés ezúttal is kiegyensúlyozott ütemben zajlik, és minden jel arra utal, hogy a végleges 6.18-as verzió november végére vagy legkésőbb december elejére elkészülhet. A mostani kiadás nem tartalmaz radikális változásokat, de több ponton csiszolja a rendszermag működését, különösen az energiafelhasználás, a processzorazonosítás és a grafikus meghajtók területén.
A Netwide Assembler, közismertebb nevén NASM, elérte a 3.00 verziószámot, amely az egyik legátfogóbb fejlesztésének számít az elmúlt években. Ez a kiadás alapjaiban modernizálja az assembler működését, új utasításkészletek, fejlettebb előfeldolgozó-funkciók és kiterjesztett platformtámogatás bevezetésével. A fejlesztések célja, hogy a kódolás hatékonyabb, a szintaxis rugalmasabb, a hibakezelés pedig megbízhatóbb legyen – mindezt a modern architektúrák igényeihez igazítva.
