Megjelent az Armbian 26.5 Linux 7.0 kernellel, az Ubuntu 26.04 LTS alapokon

7/10
Az új kiadás további ARM-eszközök támogatását hozza, bevezeti a Linux 7.0 (egyes eszközöknél kísérleti jelleggel a Linux 7.1) kernelt, Ubuntu 26.04 LTS alapokon.

Megjelent az Armbian 26.5, a Debianra és Ubuntura épülő, ARM-eszközökhöz készült Linux-disztribúció új kiadása. A frissítés új hardverek támogatását, frissebb kernelt, átdolgozott asztali alrendszert és kibővített buildkörnyezetet hoz az ARM-alapú fejlesztői lapokhoz és kis méretű számítógépekhez, mint például a Raspberry PI.

Megjelent az Armbian 26.5 Linux 7.0 kernellel, az Ubuntu 26.04 LTS alapokon

Az új 26.5 kiadás csaknem három hónappal a 26.2 verzió után jelent meg, és több új ARM-lapot, illetve SoC-alapú eszközt vesz fel a támogatott hardverek listájára. Ettől a kiadástól kezdve válik támogatottá az Arduino UNO Q, a Mekotronics R58S2, a NanoPC-T6 LTS Plus, az Ariaboard Photonicat 2, a SpacemiT MUSE Book, az EasePi A2 és R2, valamint több Seeed reComputer fejlesztői készlet és Qidi X-sorozatú lap. A Linux 7.0 kernel már elérhető a Sunxi, Meson64, Rockchip64, Raspberry Pi 4 Model B, SpacemiT és UEFI edge platformokhoz. Emellett létrejött egy új, kísérleti fejlesztői ág is, amely a Rockchip64 és Meson64 eszközökhöz érhető el, és amely a fejlesztés alatt álló Linux 7.1-es kernelre épül.

Az U-Boot rendszerindító komponens a 2026.04-es verzióra frissült, mely több Rockchip-alapú fejlesztői lap támogatását érinti, köztük a NanoPC-T6, a NanoPi M5 és R76S, a Rock 5 ITX, a Rock 5B Plus, a Helios4, a Helios64, az ODROID-HC4, az ODROID-N2 és az XT-Q8L-V10 modelleket, emellett a frissítés Btrfs zstd hibajavításokat és LWIP-kiegészítéseket is tartalmaz.

Az armbian-config az Armbian 26.5-ben új, YAML-alapú, szintekre bontott felépítést kapott, amely a korábbi config/desktop könyvtárszerkezet helyére lép, és ezzel átszervezi az asztali környezetek kezelését is. Az átalakítás részeként bekerült a KDE Plasma és a MATE támogatása, elérhetővé váltak a KDE neon buildek, valamint megjelent az i3 ablakkezelő támogatása is. Az asztali környezetek támogatása ARMHF és RISC-V 64 bites architektúrán is bővült. Az Xfce, a MATE, az i3, az Xmonad, az Enlightenment és a Cinnamon immár ezekre az architektúrákra is építhető. Az új mode=build opció chroot alatti telepítésekhez készült.

A grafikus és multimédiás komponensek kezelése bővült, a Vulkan és a panthor GPU-futtatókörnyezet bekerült az Armbian asztali összeállításaiba, míg a libcamera, a v4l és az alsa-ucm-conf a minimális telepítés részeként érhető el. A Chromium és a Firefox első indításkor Armbianra szabott felületet jelenít meg, a böngészők és a VS Code csomagkezelése az apt.armbian.com tárolón keresztül történik, az armbian-config pedig új modulokat kapott a code-server, a Dozzle, a Wallos, a ZFS-poolkezelés, a device tree szerkesztése és a memóriakezelés beállításához.

Az Armbian 26.5 már az Ubuntu 26.04 LTS-alapú rendszerképeket, csomagokat és nightly buildeket is kezeli, így az Ubuntu-alapú Armbian-változatok is friss LTS-csomagbázist kaptak. Az Armbian Imager átállt a REST v1 felületre, és QDL flash támogatást kapott a Qualcomm EDL-eszközökhöz. A fejlesztői infrastruktúra automatikus Hetzner runner tartalék skálázással, qemu-user alatti többarchitektúrás egységtesztekkel, ShellCheck-alapú PR-visszajelzéssel és lapkonfigurációkat ellenőrző validációval bővült.

Az Armbian 26.5 további újdonságairól a kiadási megjegyzések adnak részletesebb képet, a rendszerképek pedig a projekt hivatalos webhelyéről tölthetők le.