Az Egyesült Államok képviselőháza szövetségi szinten vezetné be az operációs rendszerekbe épített életkor-ellenőrzést, de egyelőre nem világos, kikre terjedne ki a szabályozás

Az Egyesült Államokban új szintre lépett az operációs rendszerbe épített életkor-ellenőrzés ügye. Az amerikai képviselőházban 2026. április 13-án benyújtott H.R. 8250 számú törvényjavaslat szerint az operációs rendszerek fejlesztőit szövetségi szinten köteleznék arra, hogy beépíték a felhasználók életkor ellenőrzését. Az ügy a House Committee on Energy and Commerce nevű bizottság elé került. A Congressional Record szerint a kezdeményezést a demokrata Josh Gottheimer képviselő nyújtotta be Elise Stefanik republikánus képviselő társtámogatásával, vagyis a javaslat mögött kétpárti támogatás áll.

Az Egyesült Államok képviselőháza szövetségi szinten vezetné be az operációs rendszerekbe épített életkor-ellenőrzést, de egyelőre nem világos, kikre terjedne ki a szabályozás
Fotó: shutterstock

Állami hatáskörből szövetségi hatáskörbe tenné az USA képviselőháza az operációs rendszer szintű életkor-ellenőrzés ügyét

A napokban benyújtott H.R. 8250 számú törvényjavaslat előzménye Josh Gottheimer 2026. április 2-i bejelentése volt, melyben ismertette a Parents Decide Act nevű kezdeményezést. A sajtóanyag szerint a törvényjavaslat célja, hogy az Apple-höz és a Google-höz hasonló, operációs rendszert fejlesztő cégek az önbevallás alapú életkor ellenőrzés helyett már az új eszköz első beállításakor kötelezően ellenőrizzék a felhasználó életkorát. A bejelentés alapján a szülők már a kezdeti lépésektől korosztályhoz igazított korlátozásokat állíthatnának be a közösségi platformokhoz, alkalmazásokhoz és AI-szolgáltatásokhoz, az életkori és szülői felügyeleti beállítások pedig ezeknél a szolgáltatásoknál is érvényesülhetnének.

Még nem tisztázottak a részletszabályok

A jelenleg elérhető információk alapján a javaslat címe, benyújtási dátuma és bizottsági útja már ismert, a konkrét szöveg viszont még nem volt hozzáférhető a nyilvános kongresszusi oldalon. Emiatt egyelőre nem ismert, hogy a szabályozás egyszerű születési dátum megadását várná el, vagy tényleges személyazonosítási ellenőrzést írna elő, és az sem világos, hogy a törvény hatálya kizárólag a nagy mobilplatformokra azaz a Google által fejlesztett Android és az Apple által fejlesztett iOS-re vonatkozna-e, vagy teljes egészében kiterjesztené minden operációs rendszerre.