Colorado után egyre több amerikai állam erőltetné az operációs rendszer szintű életkor-ellenőrzést, érkeznek a fejlesztői reakciók is

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Colorado államban a törvényhozásban benyújtásra került egy törvényjavaslat, amely a számítógépes eszközök felhasználóinak életkori besorolását az operációs rendszerek szintjén szabályozná. Bár a törvénytervezetet Demokrata párti képviselők nyújtották be, a törvénynek már Republikánus támogatói is vannak. Későbbi sajtó tudósításokból azonban kiderült, hogy a törvénytervezet nem egyedülálló: Kalifornia állam törvényhozása már korábban elfogadta az úgynevezett Digital Age Assurance Act néven ismert, AB-1043-as számon nyilvántartott törvényjavaslatot, amely jelen állás szerint 2027.01.01-től lépne hatályba.

Könnyen lehet hogy a törvénytervezetek dominóhatást indíthatnak el az Egyesült Államokban, ugyanis New York és Illinois államban is fény derült egy hasonló törvénytervezetre, bár előbbi államban még csak bizottsági szakaszban jár a jogalkotási folyamat. Azonban nem az USA az egyetlen ország ahol ez megjelent: A Brazíliában bevezetett új szabályozás egészen elképesztő, 2026. március 17-i határidővel ír elő életkor-megállapításhoz kapcsolódó kötelezettségeket, ami a projektek részéről tarthatatlan határidő. Mindeközben az iparág képviselőitől megérkeztek az első reakciók is, bár érdemben egyelőre csak az amerikai államokban bevezetett törvénytervezet kapcsán…

Colorado után egyre több amerikai állam erőltetné az operációs rendszer szintű életkor-ellenőrzést, érkeznek a fejlesztői reakciók is

Az Ubuntu, a Fedora és a Pop!_OS projektek álláspontja

Aaron Rainbolt az ubuntu-devel levelezőlistán arról írt, hogy a jogszabályi nyomás miatt bevezetésre kerülhet egy életkor-nyilatkoztatáshoz kötött felület az operációs rendszerbe, és felvetett egy opcionális D-Bus interfészt is org.freedesktop.AgeVerification1 néven. A javaslat lényege, hogy a disztribúciók saját döntés alapján építhetnék be a funkciót, az alkalmazások pedig helyben kérdezhetnék le az életkori besorolást, anélkül hogy valamilyen távoli szolgáltatáshoz kapcsolódnának. Az Ubuntu rendszert kézben tartó Canonical részéről John Seager projektvezető rövid nyilatkozatban reagált: tisztában vannak a fennálló helyzettel, jogászaik vizsgálják a részletszabályokat, azonban jelenleg nincs konkrét tervük arra, hogy az Ubuntu milyen módon fogja teljesíteni a jogszabályi kötelezettségeket.

A Fedora projekt vezetője Jef Spaleta a fedora-discussion felületén arra hívta fel a figyelmet, hogy ez mindenekelőtt jogi kérdés, ráadásul nem egyetlen disztribúciót, hanem az egész ökoszisztémát érinti, ezért nem szerencsés elhamarkodott döntéseket hozni. Technikai szempontból inkább olyan megoldást tart reálisnak, amelyek szigorúan a rendszeren belül maradnak: Az Ubuntu javaslatához hasonlóan az alkalmazások közvetlenül az operációs rendszertől kérnének le egy életkori besorolást, nem pedig egy központosított szolgáltatáson keresztül. A beszélgetésben többször előkerült az is, hogy első lépésként akár egy rendszerfiókhoz kötött adat és egy egyszerűen elérhető helyi tárolás is elég lehet, amit az alkalmazások kiolvashatnak.

A Pop!_OS mögött álló System76 vezérigazgatója, Carl Richell szerint az operációs rendszerhez kötött életkor-megadás rossz irány, mert visszafogja azoknak a kiskorúaknak a szabad kísérletezését, akik érdeklődést mutatnak az informatika világa iránt. Azzal érvel, hogy a mai fejlesztők közül sokan már 18 éves koruk előtt maguk telepítettek rendszert, beállították a gépüket, és saját felhasználót hoztak létre, egyszerűen kíváncsiságból. Az életkor ellenőrzéssel gátolnák ezen fiatalok későbbi szakmai fejlődését a szakember szerint.

Szerinte a kaliforniai és a coloradói elképzelés nem nyújt valódi védelmet, mert nincs mögötte tényleges ellenőrzés. Ha elég lenne megadni egy életkort, akkor bárki bármilyen számot megadhat, így elkerülve a korlátozást. Úgy látja, ez inkább arra szoktatja rá az embereket, hogy hamis adatot adjanak meg a korlátozás megkerüléshez, arról nem is beszélve, hogy virtuális géppel és egy egyszerű újratelepítéssel is kicselezhető majd.

A New York állambeli törvénytervezetet viszont rendkívül aggasztónak találja, mivel az egyenesen a felnőtt státusz igazolását írja elő. Richell szerint ennek könnyen az lehet a vége, hogy egy számítógép vagy más internetképes eszköz használatához külső igazolás, sőt harmadik fél bevonása válik szükségessé, ami szerinte súlyosan sérti az egyéni szabadságjogokat. Szerinte a gyerekek digitális biztonságát nem lehet pusztán jogszabályokkal megoldani: A valódi felelősség a szülőknél van, akiknek időben fel kell hívniuk a figyelmet a digitális világ kockázataira, és meg kell tanítaniuk gyermeküknek, hogyan kezeljék a digitális tér veszélyeit.

A MidnightBSD módosítja a felhasználási feltételeit, Az Omarchy fejlesztője nem hajlandó eleget tenni a szabályozásnak

Az Arch Linuxra épülő Omarchy Linux fejlesztője DHH, polgári nevén David Henemeier Hansson, Bryan Lunduke kérdésére rövid közleményben fejezte ki nemtetszését a kaliforniai törvény kapcsán egyértelműen kijelentve, hogy nem kíván eleget tenni a jogszabályi kötelezettségnek:

"

„Az Omarchy nem tervez semmilyen lépést tenni erre a retardált kaliforniai törvényre reagálva.”

A MidnightBSD egyszerűen módosította a felhasználási feltételeit, melyet közleményben a MidnightBSD letöltési oldalán tűntetnek fel:

"

Kalifornia állam polgárai 2027. január 1-jétől nem jogosultak a MidnightBSD-t asztali célra használni. A CA AB1043 számú kaliforniai törvény összetett, operációs rendszerszintű életkor-ellenőrzési megoldást ír elő, a követelmények alól pedig senkinek sem ad felmentést, beleértve a kisebb, nyílt forráskódú projekteknek sem.

A MidnightBSD fejlesztői szerint sem energiájuk, sem fejlesztési kapacitásuk nincs arra, hogy a jogszabályi megfelelőség feltételeit megteremtsék. Ez azért teremt abszurd helyzetet, mert történetesen a BSD rendszer, pont ebből az államból, a Kaliforniai Berkeleyből indult világhódító útjára.

A cikk írásának pillanatában az alábbi törvényekről van tudomásunk:

Ország/ÁllamTörvény / javaslat számaÁllapotHatály / várható kötelezettség kezdeteRövid leírás
BrazíliaLei nº 15.211/2025Aláírva2026. március 17.OS-szintű életkorhoz kötött követelmények, rövid felkészülési idővel
Egyesült Államok/Kalifornia AB 1043 – Digital Age Assurance ActAláírva2027. január 1.Telepítéskor életkori adat megadása, korcsoport-jelzés az alkalmazások felé
Egyesült Államok/ColoradoSB 26-051Szenátus elfogadta (2026. március 3.)OS-fiókhoz kötött életkor-megadási kötelezettség, a jogalkotási folyamat még fut
Egyesült Államok/New YorkS8102ABizottsági szakaszbanAktív törvényjavaslat, OS/online eszközök felé életkor-igazolási követelménnyel
Egyesült Államok/IllinoisHB 4140 – Digital Age Assurance ActBenyújtva („introduced”)OS-szintű életkori adat + „age signal” jellegű jelzés koncepciója
Egyesült Államok/IllinoisSB 3977 – Children’s Social Media Safety ActBenyújtvaLegkésőbb 2028. január 1.OS-szintű életkori jelzés biztosításának előírása

Európai Unió: a DSA rendelet nem kötelezi az operációs rendszereket életkoradat szolgáltatására

Az Európai Unióban a kiskorúak online védelmét a jogalkotók az Operációs rendszerek helyett a digitális szolgáltatókra és platformokra terhelik. A Digital Services Act 2024 februárjától teljes körűen alkalmazandó, melynek 28. cikkelye kimondja, hogy a kiskorúak által is elérhető online platformoknak a kockázatokhoz igazodó, megfelelő és arányos intézkedéseket kell bevezetniük a magas szintű adatvédelem és biztonság érdekében.

2025-ben az Európai Bizottság ehhez nem csak általános elveket társított, hanem konkrét iránymutatást is adott. Július 14-én az Európai Bizottság közzétette a DSA-hoz kapcsolódó, a kiskorúak védelmét célzó iránymutatásokat, és ezzel együtt bemutatott egy „white-label” jellegű életkor-ellenőrzési tervezetet is. A leírás szerint a cél egy olyan megközelítés, amely az életkori jogosultságot igazolja, például azt, hogy valaki betöltötte-e a 18. életévét, anélkül hogy a pontos születési dátumot megosztana harmadik féllel. 2025. október 10-én ennek az iránymutatásnak megjelent a továbbfejlesztett második változata is, ami arra utal, hogy a Bizottság hosszabb távon fenn kívánja tartani ezt a szabályozást.

A lényeg tehát az, hogy az EU jelenlegi szabályozása nem terheli az Operációs rendszerek gyártóit adatszolgáltatási kötelezettséggel, hanem inkább azt a platformok üzemeltetőire hárítja: ha egy szolgáltatás kiskorúakat is elér, akkor a kockázatokhoz mérten védenie kell őket. Az életkor igazolása ebben csak egy lehetséges eszköz.