A FreeBSD közösség közzétette második negyedéves jelentését, amely egyszerre foglalkozik stratégiai és technikai kérdésekkel. A dokumentum kiemeli a projekt jövőképének formálását egy közösségi útiterv (Project Roadmap) révén, amely a fejlesztők és a FreeBSD Foundation munkáját is összehangoltabbá teheti. Emellett központi téma a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek (LLM) használatának szabályozása, amely elsősorban a fordításoknál és a dokumentációk feldolgozásánál mutatkozik hasznosnak, míg a kódgenerálásnál továbbra is jogi problémákba ütközik. A jelentés beszámol a 14.3-RELEASE megjelenéséről és a 15.0-RELEASE megjelenésének előkészületeiről is, de kitér az alapítvány közösségépítő, oktatási és jogi kezdeményezéseire is.
Tartalomjegyzék
Az MI és az LLM eszközök szabályozása
A FreeBSD Core Team egyik legfontosabb vitapontja az elmúlt negyedévben a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) használatának kérdése volt. A közösség jelenleg egy olyan irányelv kidolgozásán dolgozik, amely meghatározza, milyen módon lehet az AI-t a projekt fejlesztéseiben és dokumentációiban alkalmazni. Bár az automatikus fordítás, a bonyolult dokumentumok összefoglalása vagy a hibakeresés támogatása terén kifejezetten hasznosnak tartják az MI-t, a kódgenerálás komoly licencelési aggályokat vet fel, ezért ennek széles körű elfogadása továbbra is kérdéses.
Az irányelv várhatóan a FreeBSD Contributors Guide részévé válik, így minden fejlesztő és közreműködő számára egyértelművé teszi majd a szabályokat. A téma hangsúlyosan szerepelt a BSDCan 2025 fejlesztői csúcstalálkozón is, ahol számos visszajelzést gyűjtöttek be a közösségtől. Az irányelv véglegesítése a következő negyedévek egyik fő feladata lesz, amely hosszú távon meghatározza, miként épülhet be a mesterséges intelligencia a FreeBSD ökoszisztémájába.
14.3-RELEASE után decemberben érkezik a 15.0: biztonságosabb és átláthatóbb FreeBSD
A második negyedévben megjelent a FreeBSD 14.3-RELEASE, miközben már javában zajlanak az előkészületek a 15.0-RELEASE decemberi kiadására. A kiadást menedzselő mérnöki csapat a Docker és GitHub tárolókba is feltölti az OCI konténerképeket, a heti snapshotok pedig továbbra is elérhetők a fő és stabil ágakon. Újdonság, hogy a 15.0 verziószámú pillanatképek telepítője lehetővé teszi a csomagok közvetlen letöltését a pkg.freebsd.org szerverről, valamint előkészítették a pkgbase-alapú telepítőmédia gyártását, amely teljesen offline telepítést tesz majd lehetővé.
Ezzel párhuzamosan halad az infrastruktúra korszerűsítése a Sovereign Tech Agency finanszírozásával: a „Zero Trust Builds” keretrendszer kiépítése, a CI/CD folyamatok automatizálása, a sérülékenység-adatbázisok modernizálása, valamint a Software Bill of Materials (SBOM) támogatása mind a fejlesztések átláthatóságát és biztonságát növeli. A Ports gyűjteményben több mint 36 600 csomag érhető el, az alapértelmezett verziók frissültek (Go 1.24, Perl 5.40, PostgreSQL 17, Ruby 3.3, Rocky Linux 9), és olyan fontos szoftverek kaptak új verziót, mint a Firefox 140, a Chromium 137, a GNOME 47 és a KDE Plasma 6.4.1.
A Bugmeister csapat a hibajegyek jobb előszűrésén dolgozik, miközben a Bugzilla 5.2-re történő átállást készítik elő, a dokumentációs csapat a kézikönyvek bővítésén, a fordítások fejlesztésén és a Weblate fordítói felületén keresztül zajló közösségi bevonáson dolgozott.
Kernel, hardvertámogatás, új eszközök
A kernel területén jelentős előrelépések történtek. Az audio stack folyamatosan tisztul és bővül, az új sndctl(8) eszköz bekerült a rendszerbe, és javult a laptopok azonnali hangtámogatása. A grafikus stackben a Linux 6.7–6.9 DRM illesztők portolása folyik, a linuxkpi kiegészítései pedig a wlroots-alapú Wayland kompozitorok és a Vulkan jobb együttműködését célozzák.
Az energiahatékonyság terén jelentős előrelépés történt a suspend-to-idle és az S0ix sleep mechanizmus működésében, mely különösen az új AMD Ryzen és Intel Framework laptopokat érinti, míg az amdgpio vezérlő fejlesztései lehetővé teszik a GPIO megszakítások kezelését alvó állapotban is. A hálózati rétegben a LinuxKPI 802.11-es moduljai révén már 802.11ac (VHT) támogatás is elérhető, és folyamatban van az 802.11ax implementáció, valamint a MediaTek kártyák támogatása. Kísérleti jelleggel megjelent a Solaris-stílusú named attributes támogatása ZFS-hez és NFSv4-hez, valamint az NFS Packrat projekt, amely tartós helyi tárolón cache-eli a fájlokat.
A felhasználói térben (userland) a SysctlTUI szöveges felülettel segíti a sysctl paraméterek áttekintését és módosítását, míg a Geomman a partíciókezelést korszerűsíti a Google Summer of Code keretében. A bsd-user-4-linux projekt lehetővé teszi FreeBSD binárisok futtatását Linuxon, Docker és GitHub Actions környezetben, ami a fejlesztőknek ad új tesztelési lehetőségeket. Új fejlesztések indultak a HFS+ fájlrendszer kernelbe történő portolására, amely régi Apple eszközökkel való kompatibilitást tesz lehetővé, és a PinePhone Pro támogatása is előrehaladt érintőképernyős driverrel, minimális desktop környezettel és hálózati hozzáféréssel.
Emellett az USB kernel debugging és a Capsicum fejlesztései is a hibakeresés és biztonság szempontjait figyelembe véve bővítette lehetőségeit. Az adminisztráció terén a Sylve projekt áttörést hoz el: webes felületen integrálja a ZFS-t, Jails-t, Bhyve VM-eket, hálózati és tűzfal konfigurációt, valós idejű grafikonokkal és PCI passthrough támogatással. Az oktatási és közösségi tevékenységeket a rendszert gondozó FreeBSD Foundtation tovább erősítette, valamint a kínai FreeBSD közösség teljes dokumentációs fordításokat és új portokat adott ki, ezzel is növelve a FreeBSD globális elérhetőségét.
A részletes második negyedéves jelentés a FreeBSD projekt weboldalán tekinthető meg.
